A szocializmus évtizedeiben legfeljebb a baráti országok gasztronómiájával ismerkedhetett meg a magyar közönség, a „hanyatló Nyugat” konyhája tabunak számított – egészen az első budapesti pizzéria megjelenéséig.
Igencsak kalandos körülmények között nyitott meg Budapest első olasz étterme – idézi fel a történetet a Gasztrorégész cikke.
A szocializmus évtizedeiben sokáig szóba sem jöhetett az, hogy egy nyugati, kapitalista ország fogásait kínálja egy étterem, kizárólag a keleti tömb gasztronómiája előtt tisztelegtek ily módon.
A Szófia, Berlin és Moszkva névre hallgató vendéglátó egységek után azonban 1963-ban az enyhülés jeleként a Napoletana is megnyitotta kapuit.
Ez is érdekelhet: 6 olasz street food, amit kötelező megkóstolnod!
Az újságok is hírt adtak az étterem megnyitásáról
Fotó: Esti Hírlap / Arcanum Digitális Tudománytár
A Váci utca 16. szám alatt működő pizzéria azonban igencsak különbözött nyugati rokonaitól, ugyanis nem magánvállalkozó, hanem az V. kerületi Vendéglátóipari Vállalat üzemeltette.
A Napoletana, ahogy nevéből is kiderül, elsősorban nápolyi stílusú pizzák készítésére specializálódott, de más olasz fogások is szerepeltek az étlapon.
A receptek autentikusságával azonban akadtak gondok, amit egy megmosolyogtató történet is jól példáz.
Egy bolognai orvostanhallgató, bizonyos Renato Cocchi 1964-ben egy olasz újságban olvasott a Napoletanáról. A fiú úgy érezte, a saját szemével is látnia kell a pizzériát, ezért levélben nyári gyakorlatra jelentkezett. Augusztusban aztán egyszer csak betoppant az étterembe és a visszaemlékezések szerint körülbelül húsz perc alatt felforgatta az egész helyet. Mindenkivel összeveszett, az étlap összeállításába is beleszólt, de módszerei működtek: korabeli beszámolók szerint naponta 6-800 adag étel fogyott.
Hiába a gyors siker, a magyar közönség gasztronómiai műveltsége hagyott még kívánnivalót maga után. Jellemző, hogy a Népszabadság egyik szerzője még 1969-ben is úgy érezte még, hogy el kell magyaráznia olvasóinak a pizza szó jelentését.
Valamiféle lepényt kell elképzelni
– fogalmazott.
Életkép a Váci utcából
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei
A sajtó egyébként sem bánt kegyesen a Napoletanával, a vicclapok rendszeresen élcelődtek a kimondhatatlan nevű fogásokon és a puritán berendezésen.
Ezt is figyelmedbe ajánljuk: 5 olasz gasztro-célpont, ahol te is igazi gourmet lehetsz!
A következő próbatétel 1971-ben érkezett el. A Váci utcai ház, amelyben az étterem működött, komoly sérüléseket szenvedett a második világháborúban. Az épületet a földszintig elbontották, azonban csak idő kérdése volt, mikor húznak fel újra egy többemeletes házat a belváros egyik legjobb telkén.
A Napoletanának tehát költöznie kellett, végül a Petőfi tér 3. alatt lelt otthonra, azonban nem volt jó állapotban az új helyszín. 1979-ben évekig tartó felújítás kezdődött, így az étterem szüneteltette működését.
Csakhogy időközben egyre több hasonló vendéglő létesült Budapesten, így a Napoletanának komoly konkurenciával kellett szembenéznie az újranyitást követően.
A legendás pizzéria az ezredfordulóig bírta a versenyt, 2000-ben azonban végleg lehúzta a rolót.
