gofri

A kockás mintájú, leggyakrabban édességként fogyasztott gofrit a világon szinte mindenhol ismerik – azt azonban már kevesebben tudják, hogy a népszerű desszert gyökerei egészen az ókori Rómáig nyúlnak vissza.


A gofrit – amit manapság leggyakrabban mézzel, tejszínhabbal, lekvárral vagy mogyorókrémmel fogyasztunk – a CNN szerint egy bizonyos formában már az ókori Rómában is ismerték.

Giorgio Franchetti, a Dining With The Ancient Romans című könyv szerzője úgy véli, hogy a ma ismert változat az ókorban népszerű crustula nevű édes kekszből alakult ki. Franchetti szerint

a latin nyelvű kifejezés egyértelműen arra utal, hogy ezek a kekszek ropogósak voltak, morzsás kéreggel, amely elolvadt a szájban.

Bár nem ismerünk történelmi feljegyzéseket arról, hogy a crustulát pontosan hogyan formázták, Franchetti úgy véli, hogy valószínűleg lapos, a gofrihoz nagyon hasonló tésztáról volt szó, amit két felhevített vasforma között sütöttek meg.

gofri (illusztr\u00e1ci\u00f3)

Gofri (illusztráció)

Fotó: Shutterstock

A crustula nagyon egyszerű keksz volt, amelyet lisztből, mézből és zsiradékból készítettek. Ma a gofri vajjal készül, azonban egy Plinius nevű római filozófus azt írta, hogy a vaj használata megkülönböztette az arisztokrata, sznob patríciusokat a köznépi plebejusoktól

– mondta Franchetti, aki szerint a kekszet eredetileg római vallási szertartások alkalmával fogyasztották, és a crustulari nevű utcai árusok árulták, akiket a város sikátoraiban lehetett megtalálni, általában a templomok közelében.

Az édesség később kora egyik legfontosabb desszertjévé vált, és annyira népszerű lett, hogy számos ókori római író és gondolkodó – köztük Seneca, Lucius Apuleius és Gaius Lucilius – műveiben szerepel.

A figyelmetekbe ajánljuk