Az Egyesült Államok kormányzati tudósai a napokban jelentették be, hogy a Jeges-tenger jégtáblái idén a második legalacsonyabb mértékben zsugorodtak össze azóta, hogy 1979-ben megkezdték a műholdas nyilvántartást.
A Föld jégsapkái gyorsan olvadnak
Az elmúlt 42 év alatt először fordul elő, hogy a Föld megfagyott sapkái összesesen kevesebb mint 4 millió négyzetkilométernyire zsugorodtak. A tendencia egyértelmű: bolygónk tengeri jegeinek kiterjedése évtizedenként 14 százalékkal csökkent. A Nature Climate Change tudományos szaklapban augusztusban megszólaló kutatók arra is rámutattak, hogy a Jeges-tenger környékén 2035-ben lehet az első, teljesen jégmentes nyár.
Tudunk kell azonban, hogy ez az olvadó jégtakaró és hó nem befolyásolja a tengerszint emelkedését. Felmerül akkor azonban a kérdés, hogy ez miért fontos számunkra.
Unsplash/ Willian Justen de Vasconcellos
A legfrissebb tanulmányok szerint ez leginkább a már amúgy is kihalás szélén álló jegesmedvék életminőségét befolyásolja, de rossz hír ez a régió ökoszisztémájára úgy általában, a bálnáktól kezdve egészen fitoplanktonokig.
Az emberiség szempontjából is érdemes jobban vigyázni a Jeges-tenger élővilágára: a tudósok nem csak tünetként emlegetik az olvadó jégtáblákat, hanem a klímaváltozás egyik okozójaként is. Továbbá a friss hó Napunk radioaktív sugrázásának 80 százalékát visszatükrözi az űrbe.
„A tengervizet borito jegtakaro olvadasa eroteljes valaszreakciot indit el"
– Marco Tedesco a Kolumbia Egyetem geofizikusa nyilatkozta az AFP-nek.
Azonban, ha a tökröződő jégfelület helyén sötétkék vízfelület marad, úgy az a hő, amely a Földet melegíteni, elnyelődik.
És ekkor még nem beszéltük arról, hogy mi különbség a jégsapja 1979 és 1990 közötti, valamint a mai állapot között: a differencia több mint 3 millió km2, ami Franciaország, Németország és Spanyolország együttes kiterjedésének a kétszerese – írja a ScienceAlert..
