Az 5 legfontosabb dolog, amit tudnod kell az orosz-ukrán konfliktusról!
2022-02-25
Miért szállja meg Oroszország Ukrajnát? Milyen történelmi háttere van a konfliktusnak? De talán, ami a legfontosabb: mire számíthatunk a közeljövőben?
Az orosz hadsereg által indított ukrán invázió oka bonyolult, még a szakértők is különböző állásponton vannak, hogy végül miért alakult ki ez a helyzet. Talán a legvalószínűbb és legkézenfekvőbb ok, hogy az orosz elnöknek kicsit sincs ínyére, hogy Ukrajna és a Nyugat között kibontakozó kapcsolat akadályozza az orosz befolyást egész kontinensünket nézve. A jelenlegi feszültségek kezdete azonban közvetlenül a második világháború utánra vezethető vissza: 1949-ben az Európát érintő orosz terjeszkedés fenyegetése ellen 12 ország összefogott, hogy katonai szövetséget hozzon létre, ekkor alakult meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO).
Amikor pedig a Szovjetunió összeomlott, számos kelet-európai ország csatlakozott a későbbiekben, mint Lengyelország, Magyarország és Szlovákia.
Ukrajna pedig a Szovjetunió része volt, és Oroszországgal határos. S bár soha nem lett a NATO tagja, a szövetség partnerországa, tehát egyetértés van abban, hogy Ukrajna a jövőben csatlakozhatna. Ez viszont Putyin olvasatában azt jelentené, hogy Ukrajna a Nyugat bábállamává válna, és ez akadályozhatná európai terjeszkedési terveit.
A nyugati államok szerint törvénytelen az a putyini döntés, mely szerint a szakadár területen élő orosz etnikumú lázadók által ellenőrzött régiókat Oroszország független államként ismeri el, ennek okán pedig Ukrajnát megszállja. Jelenleg a fő válaszlépés az, hogy Oroszországot kereskedelmi és pénzügyi szankciókkal büntetik. Íme, a lista:
Putyin sosem tagadta a Szovjetúnió felbomlásával kapcsolatos nézeteit. Az orosz elnök elhíresült 2005-ös beszédében a következőképp utalt a nemzet állapotáról:
A Szovjetunió megszűnése az évszázad legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt.
Putyin feltehetőleg azt szeretné, ha Oroszország visszaállítaná globális befolyását, amely egykor Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjedt. Szerinte ez az orosz nagyság idejéhez való visszatérésről szól, s egyfajta kultuszépítésről.
A NATO eddig azt mondta, hogy nem tervezi harcoló csapatok küldését Ukrajnába, helyette tanácsadókat, fegyvereket és humanitárius segítséget ajánl fel az országnak. Ugyanakkor 5000 katonát küldött Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba. De további 4000 katonát küldhetnek Romániába, Bulgáriába, Magyarországra és Szlovákiába.
Eközben az Egyesült Államok közel 3000 további katonát küldött Lengyelországba és Romániába, további 8500-at pedig harckészültségbe. Hasonlóképpen az Egyesült Királyság, amely 2000 rövid hatótávolságú páncéltörő rakétát és katonákat küldött Lengyelországba és Észtországba.
Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre, – Szaúd-Arábia után – és mint jól tudjuk a világ legnagyobb földgáztermelője. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság az olaj 13%-át és a gáz 5%-át kapja Oroszországtól, a gáz nagykereskedelmi árát a nemzetközi piac határozza meg. Európa pedig nagymértékben függ Oroszországtól a gáz tekintetében. Ahogy nő a más forrásokból származó gáz iránti kereslet, úgy nőnek az árak is, ami tovább növeli az amúgy is égbe szökő megélhetési költségeket.
Az emelkedő energiaárak mellett a konfliktus más területekre is átterjedhet. Az európai kormányok és vállalkozások elleni kibertámadások növekedésére számítani kell.