Még biztosabbá vált, hogy van élet a Naprendszerünkben a Földön kívül is
2022-04-21
A Nature folyóiratban megjelent új tanulmányban a Stanford Egyetem tudóscsoportja megállapította, hogy az Europa jeges héja porózusabb lehet, mint azt eddig hitték.
A felfedezésre az Europa párhuzamos gerincei miatt bukkantak rá. Ezek nagyban hasonlítanak a grönlandi jégtakaróban található gerincekre. Az elmélet szerint, ha ezek ugyanúgy alakultak ki, mint Grönlandon, akkor a Jupiter-holdon sokkal több víznek kellene lennie – bár ezt valószínűleg addig nem tudjuk biztosan, amíg oda nem küldünk valamit.
A felfedezés a szerencsés véletlennek köszönhető.
Az egyik bolygókutató kollégám, aki ezen a tanulmányon dolgozott, éppen egy előadást tartott az Europáról, és mutatott egy képet ezekről a kettős gerincekről a felszínen. Az jutott eszembe, hogy a saját földi adataimban is láttam már hasonló kinézetű vonásokat, amikor egy teljesen más projekten dolgoztam, amely a grönlandi jégtakaróra gyakorolt klímaváltozás hatásaival kapcsolatos
– mondta Riley Culberg, a Stanford Egyetem villamosmérnöki doktora, a tanulmány vezetője.
A Futurism cikke szerint az elmélet még az Europán uralkodó merőben eltérő gravitációs szint figyelembevételével is helytállónak tűnik, mivel a hold két csúcsának magassága és a köztük lévő távolság ugyanolyan arányos, mint Grönlandon.
Grönland esetében az alulról érkező, nyomás alatt lévő folyadék felfelé kényszeríti a jégtáblákat, ami két csúcsból álló gerincet eredményez, alatta pedig vízzel teli medencéket.
Természetesen az elméletet nem lehet bizonyítani további közvetlen megfigyelések nélkül. De szerencsére a NASA éppen erre törekszik: 2024-ben egy Europa Clipper nevű szondát indít a jeges holdhoz, amelynek fedélzetén lesz egy speciális radar, amely képes lesz benézni a titokzatos jeges burok alá.