A tünetmentes hordozók „a koronavírus közösségi elterjedésének mozgatórugói lehetnek" – állítják a tudósok.
Ki számít tünetmentesnek?
unsplash.com/Mateusz Glogowski
Egy új tanulmány betekintést enged abba, hogy a tüntetmentes koronavírus-hordozók hogyan járulhatnak hozzá a vírus tömeges terjedéshez.
Ötből egy ember tüntementes hordozóként lehet jelen – állítja a Thorax folyóiratban megjelent legújabb tanulmány. A kutatók hozzátették, ezek az emberek nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tömegesen elterjedjen a vírus társadalmunkban.
Az Ázsiai Gyógyászati Központban, Szöulban, a Fertőző Betegségek Osztályának vezetője Sung-Han Kim azt nyilatkozta, hogy ez a kutatás még inkább megerősíti azt a tényt, hogy arcmaszkot kell viselnünk nyilvános helyeken. Azt is hozzátette, hogy a koronavírus tesztelését ki kell terjeszteni, hogy a tünetmentes hordozókat is jobban tudják szűrni, hiszen azon, akik idős otthonokban vagy egészségügyben dolgoznak nagyobb kockázati tényezőt jelentenek másokra.
Korábbi tanácsaival ellentétben, a központ azt javasolja, hogy a tünetmentes és a tüneteket még nem mutató embereket, beleértve a közeli kontaktokat, szóval gyakorlatilag mindenkit teszteljenek a vírusra.
Mit tárt fel az új kutatás?
unsplash.com/United Nations COVID-19 Response
A tünetmentes hordozók és a tüneteket produkáló fertőzöttek hasonló vírusterheléssel rendelkeznek (vagyis, hogy mennyi vírus van a szervezetében – szerk.). A vírusterhelést ahhoz mérten kezelendő, hogy az adott egyénben mennyi az összes vírus. A teória szerint minél magasabb számban terjeszti valaki a vírust, annál fertőzőbb lehet.
A kutatók egy nagyobb csoport koronavírus-fertőzöttet vizsgáltak Daeguban, Dél-Koreában még a pandémia korai szakaszában. A csoport közeli kontaktijait is követték, és több mint 3000 esetben fedték fel a vírus útját, de az értintett embereknek vagy nem voltak tünetei vagy egészen komoly tünetekkel rendelkeztek, szóval egy széles skálát mutattak a tüneteik együttese.
Akiknek enyhe tüneteik voltak, azokat külön intézménybe vitték el megfigyelésre és karanténba. A 213 résztvevőt különítettek el így.
Tünetmentesnek nevezték azokat, akiknél nem jelentkeztek az alábbiak: hőemelkedés, hidegrázás, izomfájdalom, orrfolyás, fáradtság, eldugult orr, ízlelésvesztés, szaglásvesztés, torok fájdalom, nyelési nehézségek, köhögés, váladékozás, vérzéses felköhögése, fejfájás, szédülés, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi fájdalom és hasmenés.
213 betegből 41 tünetmentes maradt. Közülük harminckilencen újabb tesztelésen estek át, 13 napon keresztül, míg 179 betegnek enyhe tüneteik voltak, közülük 144 (84%) esett át újabb tesztelésen. A lekövető tesztelés fontos volt, hiszen hiába viselik „csendesen" a betegséget sokan, ez nem jelenti az, hogy a tüneteik csak később jönnének elő.
Az enyhe tüneteket mutató betegek, hosszabb távon tartós légúti problémákat mutattak. A tünetmentes és a tüneteket mutató betegek nagyon hasonló vírusterhelést jeleztek. (A vírusterhelés azért fontos, mert minél nagyobb mennyiségben van a szervezetünkben a vírus, annál súlyosabb következményei lehetnek a koronavírusnak – szerk.)
A kutatók további vizsgálatokat javasolnak, hogy kiderüljön, hogy a tünetmentes embereknél indokolt-e a szigorú karantén. Hozzátették, hogy a kutatásban résztvevők főképp 20-as 30-as korosztályból kerültek ki, tehát az eredményeik lehet, hogy nem alkalmazhatóak más korcsoportokra.
„Figyelembe véve, hogy a legtöbb tünetmentes Covid-19 hordozót nem tudja kiszűrni az egészségügyi rendszer és ugyanúgy találkozik közöségekkel, egyes egyének ezért kifejezetten erős terjesztőivé válhatnak a Covid-19 járványnak"
– hangsúlyozták a kutatást végzők a HuffPost cikkében.
