Egy átfogó tanulmány vizsgálta a világ országainak levegőminőségét, és aggasztó eredményekre jutott. A felmérésből az is kiderült, hogy Magyarország milyen besorolást kapott.
Az IQAir svájci vállalat World Air Quality Report címmel publikált egy jelentést, amelyben 134 ország levegőminőségét rangsorolták. A felmérés aggasztó eredményeket hozott: a vizsgált országok túlnyomó többségében (összesen 124-ben) a PM2,5 szint, vagyis a finom részecskék koncentrációja meghaladja a WHO által meghatározott biztonságos értéket. Ezek a mikroszkopikus, 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű részecskék – közismertebb nevükön a szálló por – belélegezve a tüdőbe jutnak, majd onnan akár a véráramba is kerülhetnek. Korábban már összefüggésbe hozták őket a szív- és tüdőbetegségekkel, a magas vérnyomással, az asztmával, valamint a depresszióval, a szorongással és a korai halálozással is – írja a Drive.
Ez is érdekelhet: Ilyen összefüggés van légszennyezés és az emberi csont törékenysége között
Az Euronews által közzétett elemzés szerint a világon összesen hét ország teljesítette az öt mikrogramm/köbméter levegőben (µg/m3 ) vagy annál kevesebb biztonságos határértéket, melyek közül csak három található Európában:
- Ausztrália;
- Észtország;
- Finnország;
- Grenada;
- Izland;
- Mauritius;
- Új-Zéland.
Európán belül Izlandon a legtisztább a levegő, 4 µg/m3 -rel, ezt követte Észtország 4,7 µg/m3 -rel és Finnország 4,9 µg/m3 -rel.
A felmérés szerint a legkevésbé szennyezett országok közé tartozik Svédország, Írország, Norvégia, Portugália, Liechtenstein, Dánia, az Egyesült Királyság, Andorra, Lettország, Ukrajna, Hollandia, Luxemburg és Svájc.
Ezen kívül Puerto Rico, Bermuda és Francia Polinézia is a biztonságos levegőminőségi szintet tartotta. Az európai városok esetében jelentős javulás figyelhető meg a 2022-es adatokhoz képest: míg akkor csupán 39 százalékuk kapott zöld minősítést, 2023-ban ez az arány már 54 százalékra emelkedett.
A sárga kategória azon országokat jelöli, ahol a szennyezettségi szint akár háromszorosan is meghaladhatja a biztonságos határértéket. Magyarország is ebbe a csoportba került, olyan országok társaságában, mint Litvánia, Csehország, Málta, Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Ciprus, Szlovénia és Olaszország.
2023-ban Horvátországban volt tapasztalható a legnagyobb fejlődés, az éves átlag több mint 40 százalékkal csökkent 2022-hez képest. Ezt a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésével érte el, amelyek eddig az ország energiaellátásának több mint 31 százalékát teszik ki (ez jóval meghaladja a 23 százalékos uniós átlagot). A narancssárga kategóriába – a biztonságos szint akár ötszöröse – Moldova, Románia, Albánia, Görögország, Törökország, Szerbia és Montenegró tartozott.
A legrosszabb levegőminőségű országok Dél- és Közép-Ázsiában találhatók, ahol a világ tíz legszennyezettebb városa is helyet kapott.
Az élen Banglades áll, ahol a levegő szennyezettsége több mint 15-szöröse a WHO által megengedett biztonságos határértéknek. A második helyen Pakisztán végzett, ahol a szálló por 14-szeresen haladja meg a biztonságos szintet. India a harmadik helyen áll, ahol a levegő szennyezettsége 10-szerese a megengedett értéknek. Az országban található a világ négy legszennyezettebb városa, köztük a legmagasabb értéket Begusarai településén mérték, az északkeleti régióban.
