Nyelvi akadály
Az idegen nyelv az egyik legnagyobb hátrány, amivel szembesülhetünk külföldön. A helyi nyelv elsajátítása az egyik legnehezebb része az integrációnak, hiszen ez akár hosszú éveket is igénybe vehet. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint ez a legnagyobb kihívás, amellyel a résztvevő kivándorlók szembesültek.
Ráadásul még ha felsőfokon is beszéljük az új ország anyanyelvét, akkor is előfordulhat, hogy a helyi dialektusok, akcentusok és szlengek megakadályozhatnak minket abban, hogy úgy értsük a nyelvet, mint a helyiek. Emiatt „külföldiként" bélyegezhetnek meg minket, nem mellesleg: megnehezíti a helyiekkel való kapcsolatteremtést is, de a különböző orvosi ellátásokhoz is bonyolultabb hozzájutni.
Egy bizonyos életkoron túl pedig szinte lehetetlen folyékonyan beszélni egy másik nyelvet. Ezt a tudomány is igazolja: egy kutatás megállapította, hogy 18 éves kor után a nyelvtanulási képességünk meredeken csökken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kellő gyakorlással és kitartással nem lehet magas szintű beszédkészséget elérni.
Még jobb, ha a nyelvet különböző nyelvórákon sajátítjuk el, amelyeken keresztül barátokat is találhatunk. Természetesen egyes nyelvek nehezebbek, mint mások, de nincs olyan, amelyet lehetetlen lenne megtanulni.
Ez is érdekelhet: Új életet kezdenél külföldön? Az 5 legjobb ország, ahol egyszerűen megteheted
Shutterstock
Kultúrsokk
A kultúrsokk kifejezést leggyakrabban akkor emlegetjük, amikor valaki úgy érzi, hogy nehezen tud alkalmazkodni egy új ország társadalmába. Kívülállóként a helyi szokásokat és törvényeket sokszor nehéz lehet megérteni, különösen, ha teljesen eltérőek, mint amelyekhez otthon hozzászoktunk.
Ettől függetlenül, a kultúrsokk egy teljesen megszokott folyamat, amelyen szinte minden kivándorló átesik. A Hawaii Egyetemen végzett egyik tanulmány szerint a nemzetközi diákok 85%-a tapasztalt már kulturális sokkot – ez néha olyan súlyos tünetekkel is párosulhat, mint a szorongás és a depresszió
A kultúrsokk elől viszont nincs értelme menekülni; jobb, ha inkább felkészülünk rá, és a magunk módján megbirkózunk vele.Tudásosítsuk magunkban, hogy a kultúrsokk a beilleszkedési folyamat normális része, amin ha egyszer már túljutottunk, valószínűleg soha többé nem jelenik meg újra.
Kalervo Oberg, aki először definiálta a kifejezést, azt írta, hogy az egész folyamat általában 6-12 hónapig tart. Ezt követően már azt érezhetjük, hogy beilleszkedtünk az új otthonunkba, és örömünket is leljük majd a helyi szokásokban. Ha azonban a kulturális sokk nyomasztó kezd lenni, érdemes szakértői segítségért folyamodni. Fontos, hogy külföldiként is gondoskodjunk a mentális egészségünkről, különösen akkor, ha az új kultúra miatt depressziósnak vagy szorongónak érezzük magunkat.
Olvasd el ezt is! 5 ország, ahol fizetnek azért, hogy odaköltözzünk
Honvágy
Sokan alábecsülik a honvágyat, de sokan küzdenek vele külföldön.
Nehéz meghatározni az érzést, de a honvágyat megtapasztalt külföldiek egyfajta melankolikus érzésként írják le: azt érzik, hogy nincs helyük az adott országban. Emiatt a vágyakozás is rájuk tör, hogy egy ismerős és biztonságos helyen legyenek.
A kutatások szerint a külföldre szakadtak 48%-a tapasztalt már valamikor honvágyat. Külön érdekesség, hogy a különböző országok eltérő eredményeket produkálnak: például az Egyesült Királyságból kivándorlók 80%-a állítja, hogy tapasztalta már az érzést.
Ez nem is múlik el rövid idő belül: egy tanulmány szerint a honvágyat megtapasztaló külföldiek 51%-a még három évvel a kivándorlás után is küzdött ezzel.
Fontos azonban tudni, hogy a honvágy természetes dolog, ami nem rólunk vagy a mentális gyengeségünkről árulkodik, egyszerűen csak a külföldi élet egyik hátránya. Sokak számára az érzés természetes módon elmúlik, de gyorsabban leküzdhetjük, ha belevetjük magunkat az új ország kultúrájába, ami könnyen elterelheti a gondolatainkat.
A honvágy leküzdésének másik módja, ha kapcsolatban maradunk az „otthoniakkal". Ez magában foglalhatja rendszeres „hazautazásokat" is. Ha ezt nehéz megoldani, a közösségi médián keresztül már könnyű kapcsolatot tartani, emellett jó ötlet lehet, ha Magyarországgal (vagy más országgal) kapcsolatos műsorokat nézünk és hazai tartalmakat olvasunk.
Egy jó tanács: 10 város, ahova nem érdemes költöznöd, ha külföldben gondolkodsz
Shutterstock
Barátszerzés
A kivándorlás azzal jár együtt, hogy elhagyjuk az otthoni barátainkat és közösségünket is. Ezért is fontos barátokat keresni az új országunkban, ami persze nem egyszerű egy idegen helyen.
A barátszerzés az egyik leggyakrabban említett hátránya a külföldi életnek, ami miatt magányosnak és elszigeteltnek érezheti magát az ember: úgy érezheti, hogy nem tartozik oda – az érzések különösen az ünnepek idején erősödhetnek fel.
Szerencsére a problémát lehet orvosolni, csak idő kell hozzá. Az egyik legfontosabb szabály, ha külföldön akarunk barátokra lelni, hogy legyünk nyitottak, és keressünk programokat, ahol ismerkedhetünk, esetleg töltsünk le egy erre kifejlesztett applikációt.
