A Capitolium lábánál, közvetlenül a Forum Romanum mellett áll Róma egyik legrégebbi fennmaradt építménye. A ma Mamertinus börtönként ismert Carcer Tullianum eredetét a Kr. e. 7. századig vezetik vissza, amikor a várost még királyok irányították. Jellemzően nem hétköznapi bűnözőket tartottak itt. A foglyok között hadvezérek, legyőzött uralkodók és politikai ellenfelek is voltak, akiket az államhatalom fenyegetésnek tekintett.
A börtön két, egymás fölött elhelyezkedő helyiségből állt. A legmélyebb részt Tullianumnak nevezik, amelyet a Capitolium tufakőzetébe alakítottak ki. A rabokat általában nem hosszú évekre zárták be. Többségük addig maradt a börtönben, amíg végre nem hajtották rajta a kiszabott büntetést. Az ismert elítéltek közé tartozott Jugurtha, Numidia királya is, aki hosszú háborút vívott Észak-Afrikában a köztársaság ellen. Elfogása után a fővárosba hurcolták, majd Kr. e. 104-ben kivégezték.
Hasonló sors jutott Vercingetorixnak, a gall törzsek vezetőjének is. Julius Caesar Kr. e. 52-ben, Alesia ostrománál törte meg ellenállását. A hadvezért fogolyként vitték Rómába, ahol évekkel később Caesar diadalmenetében is felvonultatták. Kr. e. 46-ban végezték ki a Tullianumban.
A hely később a keresztény hagyományban is fontos szerepet kapott. A középkortól kezdve elterjedt történet szerint Péter és Pál apostolt is itt tartották fogva Nero császár uralkodása alatt, mielőtt kivégezték őket. Arra azonban nincs hivatalos történelmi bizonyíték, hogy az apostolokat valóban itt tartották fogva, történetük mégis évszázadokra összefonódott a börtönnel.
A börtön vallási jelentősége a középkorban tovább erősödött, tereit később keresztény kápolnákká alakították. A börtön felett a San Giuseppe dei Falegnami-templom áll, ám az ókori fogda helyiségei ma is látogathatók. A Forum Romanum romjai között sétálva így néhány méterrel a felszín alatt ma is ott húzódik az a hely, ahová Róma egykor a legveszélyesebbnek tartott ellenségeit zárta.
Olvasd el ezt is!