Városok a városok alatt: ezért a föld alól kerülnek elő az ókori leletek
Ha ma végigsétálunk a Forum Romanum romjai között, könnyen azt gondolhatjuk, hogy Róma mindig így nézett ki. A valóság azonban jóval összetettebb. Amikor a 19. században a régészek ásatásokat kezdtek a területen, egy egész, évszázadok óta elfeledett városrészre bukkantak a föld alatt. Az idők során ugyanis a város szintje több mint tíz méterrel emelkedett, és egykori utcákra, templomokra és házakra derült fény. De ez nem egyedi eset: ez történik szinte minden, évszázadok óta lakott településsel.
A történelem során számos város épült szó szerint a saját múltjára. Az utcák szintje fokozatosan emelkedik, a romokat betemetik, majd új épületek kerülnek a tetejükre. Néhány évszázad elteltével az egykori városrészek már mélyen a felszín alatt rejtőznek.
Rómában ennek egyik leglátványosabb példája a San Clemente-bazilika. A ma látható templom a 12. századból származik, ám közvetlenül egy korábbi, 4. századi bazilika tetejére épült. Ha még mélyebbre ásunk, egy még régebbi, római kori épület és egy Mithrász-kultuszhoz köthető szentély maradványai kerülnek elő. A környék szintje ma mintegy 18 méterrel fekszik magasabban, mint 2 ezer éve.
Az ókori Rómában a nagy tűzvészek után gyakran egyszerűbb volt elsimítani a romokat, mint teljesen eltakarítani őket. Az új épületek így már magasabb szinten épültek fel, majd az utcákat is ehhez igazították. A folyamat minden újabb katasztrófa után megismétlődött.
A Közel-Keleten ennek különleges formáját láthatjuk. Az úgynevezett tell-dombok (a kifejezés a mai Tel Aviv nevében is megjelenik) mesterséges dombok, amelyeket évezredek egymásra épülő települései hoztak létre. Egy másik ismert eset a mai Törökország területén talált Trója, amelyet a régészek szerint legalább kilenc különböző városréteg alkot. Az első település Kr. e. 3000 körül jött létre, majd évszázadokon át újabb civilizációk épültek rá, a perzsáktól egészen a rómaiakig.
Néha ugyanis maga a talaj mozdul el. A modern városok közül például Sanghaj is folyamatosan süllyed: elsősorban a talajvíz kitermelése és az üledékes talaj tömörödése miatt a város egyes részei évente körülbelül egy centiméterrel kerülnek lejjebb.
Az sem ritka, hogy egyes városok néha tudatos döntések nyomán kerülnek a felszín alá. Seattle alatt például ma is található egy teljesen magára hagyott városrész. Az 1889-es nagy tűzvész után a városvezetés úgy döntött, hogy az új utcákat jóval magasabb szintre építi, hogy megoldják az állandó áradások problémáját. A régi utcák és üzletek így fokozatosan a föld alá kerültek, majd feltöltötték őket.
Olvasd el ezt is!