2017-ben egy Reddit-felhasználó egy meglepően népszerű (és egyszerű) kérdést tett fel az oldal tudósainak:
A zsiráfokat vajon gyakrabban éri villámcsapás, mint más állatokat?
A kérdés egyébként logikus, pláne, hogy volt már rá példa, amikor zsiráfokat ölt meg egy villámcsapás, és az is kiderült már, hogy a magasra nőtt állatok villámhárítóként működhetnek egy-egy zivatar során.
A zsiráfok számára viszont jó hír, hogy általában nem sok viharral találkoznak. Valójában mindössze öt jól dokumentált esetet ismer a tudomány, amikor 1996 és 2010 között zsiráfokat ölt meg egy villámcsapás. Egy emlékezetes eset 2003-ban történt, amikor a Disney World látogatói előtt csapott bele egy villám az egyik állatba.
Az IFLScience idézte Luis Villazon zoológust, aki szerint ez körülbelül 0,003 haláleset jelent ezer zsiráfra évente – azonban ez még mindig 30-szor magasabb arány az emberek halálozásához képest.
Ez is érdekelhet: Miért nem látni egyetlen fehér cápát sem akváriumban?
2020-ban a dél-afrikai Rockwood Conservation rezervátumban két zsiráfot is villám ölhetett meg, az egyik állatot valószínűleg közvetlenül a koponyájába érte a csapás.
Tekintettel arra, hogy a villámok általában magas tárgyakba csapódnak, különösen nyílt területeken, a zsiráfok magassága miatt különösen veszélyeztetettek lehetnek a halálos áramütés szempontjából. Ugyanakkor viselkedésbeli alkalmazkodási módszereik lehetnek a villámcsapás okozta halálozási esélyek csökkentésére, például a zivatar idején menedéket keresnek, vagy gyorsan a sűrű növényzetű területekre költöznek
– írta Ciska Scheijen, a Rockwood Conservation kutatója az African Journal of Ecology című folyóiratban.
Scheijen hozzáteszi, hogy semmilyen bizonyíték nincs, hogy a zsiráfok valóban menedéket keresnek a zivatarok idején – különösen nincs adat arra, hogy villámláskor tudatosan fedezékbe vonulnának.
Shutterstock
Ha viharokról van szó, a zsiráfok életében van egy másik hátráltató tényező is az emberekkel szemben: négy lábuk van. A négylábú állatok jóval kitettebbek a talajáramlásnak, mivel az energia a földön terjed szét egy becsapódás után.
A villám az egyik lábon felfelé, a másikon lefelé megy. Az állatok sebezhetőbbek, mert a lábaik jobban szétterülnek, így a talajáram könnyebben halad a testükben. Nem számít, hogy összeérnek-e, vagy hogy pontosan milyen közel vannak egymáshoz, az számít, hogy mindannyian a villámcsapás által érintett területen voltak
- mondta a The Verge-nek John Jensenius, az amerikai Óceán- és Légköri Hivatal villámszakértője.
A földáram az, ami a legtöbb villámcsapás okozta halálesetért és sérülésért felelős mind az emberek, mind az állatok esetében
– tette hozzá.
Ezek az áramütések valóban nagyszámú négylábú halálát okozhatják: 2021-ben 550 juh pusztult el Georgiában egy viharban, de Norvégiában 2016-ban 323 rénszarvast ért áramütés.
