Fajunk kialakulásának bizonyítékai korábbiak lehetnek, mint gondoltuk

Fajunk kialakulásának bizonyítékai korábbiak lehetnek, mint gondoltuk

Az emberi evolúció útja sosem volt zökkenőmentes. Az afrikai kontinensen az emberszabásúak megjelenése tele van fordulatokkal, hézagokkal és zsákutcákkal, ami még nehezebbé teszi saját fajunk kialakulásának nyomon követését.

Ma még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mikor és hol jelent meg az első Homo sapiens. Eddig egy délnyugat-etiópiai régészeti lelőhely az egyik legjobb bizonyítékunk.

Az 1960-as években Richard Leakey paleoantropológus itt fedezte fel a legkorábbi, modern emberi anatómiájú fosszíliákat. Ez volt az Omo I néven ismert maradvány.

A közeli Omo folyóról elnevezett csontokat puhatestű kagylókkal együtt temették el, és akkoriban körülbelül 130 ezer évesre saccolták a leleteket.

Az azóta eltelt évtizedekben a környező talaj felmérése a radiometriás technikával lehetővé tette, hogy a korát még tovább, mintegy 200 ezer évre tegyék a kutatók, de még ez is lehet, hogy ezt is alábecsülik.

A régészeti lelőhely geokémiai újraelemzése azt sugallja, hogy az Omo I két vulkáni hamuréteg közé szorult, amelyek felső rétege valószínűleg egy 230 ezer évvel ezelőtti kitörés során rakódott le. A kutatók szerint Omo I akár ennél is régebbi lehet.

Az új becslés megerősíti, hogy a maradvány az eddig talált a legrégebbi Homo sapiens Afrikában. És bár mindez azt is sugallhatja, hogy Etiópia több mint 230 ezer évvel ezelőtt fajunk bölcsője volt, más korai emberek már előbb megjelentek a kontinensen – emlékeztet a Science Alert.

Ilyenek például azok a 2017-ben, Marokkóban talált ősi emberi maradványok, amelyek kora 280 ezer és 350 ezer év közé tehető.

Az itt talált koponyák a maiaknál megnyúltabbak, és valamivel nagyobb fogakkal rendelkeznek, ami egyes tudósok szerint arra utal, hogy nem a Homo sapiensről, hanem egy „archaikus" emberfaj volt, amely Észak-Afrikában terjedt el, mielőtt közvetlenebb őseink a helyükre érkeztek volna.

Azonban a marokkói kövületeknek a DNS-elemzése nem járt sikerrel, így pontosan nem tudjuk, mennyire állnak rokonságban fajunkkal.

A tanulmány a Nature című folyóiratban jelent meg.


A figyelmetekbe ajánljuk