Ma még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mikor és hol jelent meg az első Homo sapiens. Eddig egy délnyugat-etiópiai régészeti lelőhely az egyik legjobb bizonyítékunk.
Az 1960-as években Richard Leakey paleoantropológus itt fedezte fel a legkorábbi, modern emberi anatómiájú fosszíliákat. Ez volt az Omo I néven ismert maradvány.
A közeli Omo folyóról elnevezett csontokat puhatestű kagylókkal együtt temették el, és akkoriban körülbelül 130 ezer évesre saccolták a leleteket.
Az azóta eltelt évtizedekben a környező talaj felmérése a radiometriás technikával lehetővé tette, hogy a korát még tovább, mintegy 200 ezer évre tegyék a kutatók, de még ez is lehet, hogy ezt is alábecsülik.
A régészeti lelőhely geokémiai újraelemzése azt sugallja, hogy az Omo I két vulkáni hamuréteg közé szorult, amelyek felső rétege valószínűleg egy 230 ezer évvel ezelőtti kitörés során rakódott le. A kutatók szerint Omo I akár ennél is régebbi lehet.
Az új becslés megerősíti, hogy a maradvány az eddig talált a legrégebbi Homo sapiens Afrikában. És bár mindez azt is sugallhatja, hogy Etiópia több mint 230 ezer évvel ezelőtt fajunk bölcsője volt, más korai emberek már előbb megjelentek a kontinensen – emlékeztet a Science Alert.
Ilyenek például azok a 2017-ben, Marokkóban talált ősi emberi maradványok, amelyek kora 280 ezer és 350 ezer év közé tehető.
Az itt talált koponyák a maiaknál megnyúltabbak, és valamivel nagyobb fogakkal rendelkeznek, ami egyes tudósok szerint arra utal, hogy nem a Homo sapiensről, hanem egy „archaikus" emberfaj volt, amely Észak-Afrikában terjedt el, mielőtt közvetlenebb őseink a helyükre érkeztek volna.
Azonban a marokkói kövületeknek a DNS-elemzése nem járt sikerrel, így pontosan nem tudjuk, mennyire állnak rokonságban fajunkkal.
A tanulmány a Nature című folyóiratban jelent meg.
