Nevetünk örömünkben, nevetünk kínunkban, nevetünk, ha megcsiklandoznak. A nevetés sokféle hangulatot tükrözhet, és sokféle fajtája van. Összeszedtünk hat érdekességet, amit még nem tudtál a hahotáról.


A majmok és a patkányok is nevetnek

Főemlősök csiklandozás által kiváltott „vokalizációjáról" már több tudós is beszámolt. Köztük volt Francine Patterson, a Gorilla Egyesület elnöke, akinek gondozottja, Koko, a gorilla „ho ho" kifejezéssel köszönti azokat, akiket kedvel. Mi több, nem csak főemlősökről, de patkányokról is érkeztek hírek, melyek szerint ők is képesek a nevetésre. Jack Panksepp, a Bowling Green State egyetem kutatója arról számolt be, hogy amikor végzős diákjai megcsiklandozták a patkányok tarkóját, azok magas frekvenciájú, csiripelés szerű hangot adtak ki, amit Panksepp nevetésnek értelmezett.

Előbb volt a nevetés, mint a beszéd

Kutatók feltételezése szerint a beszédhez szükséges tüdőkapacitás kialakulása előtt az emberek nevetéssel teremtettek kapcsolatot egymás között. Ez a feltételezés talán nem is annyira meglepő, ha arra gondolunk, hogy már a 17 napos újszülöttek is képesek nevetni, holott beszélni még nem.

Nevetésünk sokféle lehet.

Unsplash /Lidya Nada

A humor ritkán váltja ki

Robert R. Provine, a Maryland egyetem pszichológia- és neurológus professzora tanulóival együtt egy bevásárlóközpontban elemeztek mindennapi beszélgetéseket. Azt figyelték, hogy az elhangzó nevetéseket mekkora arányban okozza viccelődés. A vizsgált 1200 beszélgetés közül ezt mindössze 120-ban tapasztalták.

Kalóriát éget

A legtöbben talán ezt a tényt ismerjük. Bármennyire is hihetetlenül hangzik elsőre, be kell látnunk, érdemes a boldogságra, és a hatalmas kacajokra törekedni. 10-15 perc nevetéssel ugyanis 40 kalóriától is megszabadulhatunk egy nap.

Szinte mindig viszonzásra talál

Sophie Scott, a Londoni Egyetem idegtudósa bebizonyította, hogy a nevetést nem tudjuk megállni viszonzás nélkül - legfeljebb visszafolytani. A kísérletében résztvevő tesztalanyoknak nevetéshangokat játszott le, aminek következtében az agyuk premotoros kérge aktivizálódott, ami a nevetést előkészítő arcmimikák működéséért felelős.

Jó hatással van az egészségünkre

A nevetés csökkenti a szervezet kortizol-szintjét, ezáltal javítja a főleg 60-as, 70-es korosztály rövid távú memóriáját. Nem mellesleg a Maryland Medical Center Egyetem szerint a különböző nevetésre ösztönző filmek, vígjátékok jó hatással vannak a szív- és érrendszer egészségére.

via Femina

Friss

Sándor Emese

A frászt hozzák rád egy kis sistergéssel: Ezt hallgasd az előző hétről!

Manapság minden egyes héten követhetetlenül sok zene jelenik meg világszerte. Éppen ezért próbálunk segíteni az eligazodásban: minden héten összegyűjtjük az előző hét legérdekesebb megjelenéseit, hogy mindig képben lehess!

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk