Ismerjük valószínűleg a játékot, amikor valamit egy pohár alá tesznek, majd összekeverik több pohárral, nekünk pedig el kell találni, hogy melyik rejt valamit. Ha nem egyből kell eltalálnunk, akkor logikusan végiggondolva, kizárásos alapon hozunk döntéseket. Felemeljük az egyik poharat, ha nincs alatta, akkor arra jutunk, hogy valószínűleg a többi pohár valamelyikében lesz. Ehhez hasonló teszteket szoktak végezni arra is, hogy megállapítsák valakinek a kognitív képességeit.
Több állatnál, például a majomnál is sejtették, hogy képesek ilyesmire. A kísérletek azt igazolták, hogy ha két pohár közül az egyikben nincs, akkor az állatok rögtön a másikban keresik az elrejtett csemegét. Ugyanakkor ezeknél az a baj, hogy a tesztalanyok szimplán csak kíváncsiságból is választhatták a másik poharat, így nem egyértelműsíti azt, hogy valóban logikus érveléssel jutott-e el a döntésig az állat.
Most egy új tanulmány bizonyította, hogy ilyenkor a majmok valóban kizárásos alapon jutnak el a megfelelő válaszig, nem csak szerencséjük van. Ehhez elvégeztek velük egy kísérletet, ami tovább bonyolítja a feladatot még két pohárral. Ebből kettőt kevertek meg mindig. Ez azért jobb, mert így továbbra is két lehetőség közül választhat logikusan, de ha nem logikus következtetésekről van szó, akkor megzavarná az állatot a másik két pohár. A vizsgált páviánokat viszont egyáltalán nem zavarta meg.
Ráadásul nagyon magabiztosak is, ha már kizárták a rossz választ, ami méginkább jelzi a tudatosságot. A tesztalanyok 79%-a rögtön rámutatott arra a pohárra, ami alatt szőlő volt, amint a birtokába jutott az információ, hogy nem a másik alatt található, amire először mutatott. Vagyis levonnak ilyenkor egy következtetést, ráadásul egészen gyorsan. A vagy B a jó válasz, A nem, tehát akkor a B lesz az kizárásos alapon.
(Forrás: Big Think)
