Japán egyetemi tudósok nemrégiben publikáltak egy tanulmányt, amelyben azt állítják, hogy az Y kromoszóma – egy olyan nemi kromoszóma, amely általában csak a hímivarú szervezetekben van jelen, amelyeket XY-nak neveznek – eltűnt egy patkányfajból.
A tudósok most arra kíváncsiak, hogy ez a patkányoknál tapasztalható jelenség vezethet-e az emberi hímek esetleges kihalásához.
Az ember 23 pár kromoszómával rendelkezik, amelyek közül egy pár a nemi kromoszómákat képviseli.
Amikor a magzati fejlődésnél a hímek Y-génje elkezd kifejeződni többek között tesztoszteront szabadít fel, ami elnyomja az X-gének némelyikének kifejeződését (és az ösztrogén kialakulását), és kifejez bizonyos Y-géneket" – olvasható a FactMyth.com-on.
Ez a folyamat vezet a szexuális differenciálódáshoz.
Az emlősök Y-kromoszómája egy furcsa kis kromoszóma, amelyen alig van gén, és rengeteg DNS-szemét található rajta. De az egyik ilyen gén az SRY, a hímnemet meghatározó gén. Az X és az Y valamikor régen csak egy közönséges kromoszómapár volt. Aztán az egyik partner szerzett egy génváltozatot (SRY), amely meghatározza a férfiasságot
– mondta a Newsweeknek Jenny Graves, az ausztráliai Melbourne-ben található La Trobe Egyetem nemi kromoszóma-genetikusa.
Ez is érdekelhet: Gyakoribb az extra nemi kromoszóma férfiaknál, mint gondoltuk
A genetikus ezután hozzátette, hogy a közelben felhalmozódtak más, a hímeknél hasznos gének, és hogy ezt a hímspecifikus géncsomagot érintetlenül tartsa, abbahagyta a gén szakaszok cseréjét az X-szel. Ez azt jelentette, hogy megrekedt a rutinban, és nem tudta magát megjavítani, így nagyon gyorsan degenerálódott, sok mutációval és delécióval, ami a jelenlegi állapotához vezetett.
Az emberekben az SRY gén – amely utasításokat ad a nemet meghatározó régió Y nevű fehérje előállításához – az Y- kromoszómán marad.
Amikor az embereknek elfogy az Y kromoszómájuk, akkor kihalhatnak, vagy kifejlődhet egy új nemi gén, amely új nemi kromoszómákat határoz meg"
– mondta Graves.
A japán csapat patkányok körében tett megállapításai ellenére Root Gorelick, a kanadai Carleton Egyetem nemi evolúcióval foglalkozó kutatója szerint az emberek genetikai kódja nem várható, hogy egyhamar eltűnik.
A nőstények, amelyek alatt itt olyan szervezeteket értek, amelyek nagy méretű ivarsejteket, úgynevezett petesejteket termelnek, képesek egyes fajoknál önmegtermékenyítésre, vagy úgy, hogy a petesejtmag egy másik petesejtmaggal egyesül, vagy úgy, hogy a petesejtmag spontán módon megduplázza az összes kromoszómáját
– mondta Gorelick a Newsweeknek.
Forrás: Newsmax
