2023-ban az emberiség oly módon pillanthatta meg a világegyetemet, ahogyan azt korábban még soha nem volt lehetséges. A különféle űrmissziók pedig példátlan előrelépést tettek a kozmosz rejtélyeinek megfejtésében. Így összegyűjtöttünk nyolc történelmi pillanatot, amik idén történtek az űrben.
Január: megjelent a legrészletesebb fotó a Tejútrendszerről
Billions of Celestial Objects Revealed in Gargantuan Survey of the Milky Wayhttps://t.co/pBZ5Nb0yUm
— Richard J. Bartlett (@astronomywriter) January 20, 2023
Search astronomy news releases at https://t.co/oWNVxu5HjL
Image: DECaPS2/DOE/FNAL/DECam/CTIO/NOIRLab/NSF/AURA Image processing: M. Zamani & D. de Martin (NSF’s NOIRLab) pic.twitter.com/PKJzl62dTM
Az űrfelvételt a Dark Energy Camera (DECam) készítette, amely a chilei Cerro Tololo Inter-American Observatory (CTIO) 4 méteres Víctor M. Blanco távcsövének része, mintegy 2200 méterrel a tengerszint felett.
A fotó minden eddiginél részletesebben mutatja be a Tejútrendszert, megközelítőleg 3,32 milliárd égi objektum látható rajta.
Február: eddig ismeretlen rádiójeleket észleltek
Illusztráció.
A csillagászoknak egészen februárig nem sikerült megfigyelniük a halvány intergalaktikus mágneses tereket. A legújabb tanulmányukban viszont képesek voltak észlelni ezeket a rejtélyes jelenségeket.
A rádiójelek a feltérképezésével a csillagászok fel tudják térképezni a galaktikus mágneses tereket. A kozmikus hálószálak viszont rendkívül rendezetlenek, így az általuk kibocsátott rádiófény nagyon halvány. A közeli galaxisok pedig még erősebb rádiójeleket bocsátanak ki, ezért a háló jelét elnyomhatja a galaktikus rádiózaj.
Éppen ezért a kutatócsoport a polarizált rádiófényre összpontosított. Ezek olyan rádiósugárzások, amelyeknek meghatározott irányultságuk van. Mivel az orientáció összefügg a fonal általános elhelyezkedésével, a csapat könnyebben ki tudta emelni ezt a jelet a kozmikus rádióháttérből.
A szakemberek az egész égboltot átfogó rádiótérképek adatait használták fel, és ezen információk egymásra halmozásával és a komikus háló térképeivel való összehasonlításával a csapat megerősítette a háló által kibocsátott polarizált rádiójelet.
Ez az eredmény nemcsak a kozmikus háló mágneses mezőinek első észlelése volt, hanem erős bizonyíték az intergalaktikus fonalokon belüli ütközéses lökéshullámok létezésének alátámasztására is.
Március: először tekinthettük meg a marsi napsugarakat
Well, this is a first... 😍
— Curiosity Rover (@MarsCuriosity) March 6, 2023
As I watched the sunset last month, I captured something spectacular: My team says these are some of the most clearly visible images of sun rays we've ever seen on Mars! pic.twitter.com/HIgzZHdAyV
A NASA Curiosity marsjárója márciusban egy lenyűgöző felvételt készített egy marsi naplemente során. A fotó azért is számított mérföldkőnek, mert ez volt az első alkalom, amikor a vörös bolygón tisztán voltak láthatók a napsugarak.
A különös jelenséget egyébként krepuszkuláris sugaraknak is nevezik, egy légköroptikai jelenség, amely elsősorban napkelte vagy naplemente idején látható.
Április: a James Webb a múltba tekintett
Shutterstock
A James Webb-űrtávcső 2022-es üzembe helyezése óta tudományos felfedezések tömegét zúdította ránk. Sikerült minden eddiginél messzebbre betekintenie az univerzum távoli tartományaiba, ami azt is jelenti, hogy konkrétan visszapillant az időben.
Áprilisban pedig bombaként robbant a hír, hogy felfedezte a valaha megfigyelt négy legtávolabbi galaxist, amelyek közül az egyik mindössze 320 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett.
Május: hatalmas robbanást mértek az űrben
Illusztráció.
Csillagászoknak májusban sikerült rögzítenie a valaha látott legnagyobb kozmikus robbanást: a Naprendszer méretének százszorosát elérő tűzgömb a kutatók szerint egy szupermasszív fekete lyuk által beszippantott hatalmas gázfelhő miatt keletkezhetett.
A robbanás nagyjából nyolcmilliárd fényévnyi távolságban történt, és több mint tízszer fényesebb volt, mint bármely eddig ismert szupernóva.
Június: felfedezték az eddig ismert legforróbb objektumot
A WD0032-317B-nek nevezett objektum egy barna törpe, ami röviden annyit tesz, hogy valahol a bolygó és a csillag állapot között mozog. A rekorder égitest olyan szoros pályán kering csillaga körül, hogy felszíni hőmérséklete meghaladja a 7000 Celsius-fokot. Csak összehasonlításképp: a Nap felszínének hőmérséklete 5500 Celsius-fok körül van.
De nemcsak eszméletlenül forró, hanem rendkívül súlyos is, ugyanis körülbelül 80-szor nehezebb, mint a Jupiter.
Augusztus: kutatók észrevették, hogy a Mars egyre gyorsabban mozog
UnsplashA bolygó belsejében készült felvételeknek köszönhetően elkészült a Mars forgásának eddigi legpontosabb mérése, és az eredmények komoly meglepetést okoztak a kutatóknak. Az InSight leszállóegység adatai szerint a vörös bolygó forgása évente mintegy 4 millimásodperccel gyorsul.
A pontos okát egyelőre nem tudják, de a legtöbb csillagász úgy véli, a Mars tömegének újraelosztása lehet a felelős. A Földön viszont pont ennek az ellenkezője történik: a bolygónk forgása lassul, ami a Hold által kifejtett fékező hatásnak köszönhető, amely az óceánok rángatásával újraosztja a Föld tömegét.
November: szokatlan vegyületeket észleltek a Jupiter holdján
Ganümédész
en.m.wikipedia.orgA NASA Juno űrszondájának műszere, a JIRAM olyan sókat mutatott ki a Jupiter holdján, mint a hidratált nátrium-klorid, ammónium-klorid, nátrium-bikarbonát, és valószínűleg még az alifás aldehidek néven ismert szerves vegyületeket is.
