Emberi jogokat kaphatnak az Új-Zéland térségében élő bálnák

A szigetország lakosságának tizenhét százalékát – közel egymillió főt – tesznek ki a maori törzshöz tartozók. Választott uralkodójuk, Tuheitia Paki pedig már korábban is sokat tett a természetvédelemért: 2017-ben például a Mount Taranaki vulkánnak és a Whanganui folyónak is személyiségi jogokat kérvényezett, amelynek Új-Zéland kormánya – törvényhozatal segítségével – eleget is tett.

Ezt is olvasd el! A klímaváltozás miatt egyre kisebbek a bálnák, a szakértők aggódnak

Az uralkodó nemrégiben hasonló nyilatkozattétellel élt:

a „fenséges tengeri emlősöknek" eredendő emberi jogokat kellene biztosítani, ugyanis kizárólag ezekkel érhető el a fennmaradásuk.

Az emberekhez hasonló jogi státusz megadása szerinte „a kincseik és őseik védelmének köpenyeként" szolgálna.

Ez is érdekelhet: A tudósoknak sikerült megfejteniük a bálnák legféltettebb titkát

A közleményt egyébként a szomszédos Cook-szigetek törzsfőnökével, Travel Tou Arikival közösen adták ki, aki így fejtette ki gondolatait:

Nem hunyhatunk tovább szemet. A bálnák létfontosságú szerepet játszanak az egész óceáni ökoszisztémánk egészségében. Hanyatlásuk felborítja azt a kényes egyensúlyt, amely fenntartja az összes életet a tengerben. Sürgősen cselekednünk kell, hogy megvédjük ezeket a csodálatos teremtményeket, mielőtt már valóban túl késő lenne.

A bálnák jogi státusza mellett kiemelték azt is, hogy a védett tengeri területek létrehozása ugyancsak döntő fontosságú lépés lenne a természet és annak kincseinek megvédése érdekében.

A bálnák a Föld legnagyobb emlősei közé tartoznak, a kék bálnák akár 30,5 méter hosszúra és 200 tonnára is megnőhetnek – viszonyításképp ez nagyjából harminchárom elefánt súlyának felel meg. A Természetvédelmi Világalap szerint a tizenhárom nagybálnafajból hat napjainkban a kihalás veszélye fenyeget.