Egy új tanulmány szerint a fogascetek, például a delfinek, az orkák és az ámbráscetek is rendelkeznek egy speciális hanghordozással.
A szóban forgó élőlények esetében ez egy létfontosságú eszköz, amely lehetővé teszi számukra, hogy még az óceán mélyén is vadászni tudjanak. Ehhez pedig egy újonnan felfedezett ajakkészletet használnak, amely egész idő alatt az orrukban rejtőzött. Fontos kiemelni, hogy a hangszálak létfontosságú eszközei a mélyben úszkáló bálnáknak.
A vocal fry egy normális hangregiszter, amelyet az amerikai angolban is gyakran használnak. Kim Kardashian, Katy Perry és Scarlett Johannson közismert emberek, akik ezt a regisztert használják
– mondta Coen Elemans, a Dél-svédországi Egyetem hangkommunikációval és viselkedéssel foglalkozó professzora, a tanulmány egyik szerzője egy sajtóközleményben.
Az embereknek jellemzően három regiszter áll rendelkezésükre: a fejhang, más néven a magas falzett; a normál hang és a mellkasi hang.
Ez is érdekelhet: Hozzájuk képest a fasorban sem vagyunk: 9 élőlény, ami sokkal tovább él, mint az emberek
A tanulmányon dolgozó tudósok a bálnák által kiadott hangok elemzésével megállapították, hogy a cetek nagyon hasonló modulációt használnak. Ez hozzáférést biztosít számukra a falzetthez, amely lehetővé teszi a magas hangú füttyöket, és a mellkasi, hangfekvéses tartományhoz, amellyel az echolokációt, más néven sötétben való terepfelmérést végzik.
Mégis volt egy rejtély, aminek az okára egészen idáig nem sikerült rájönni. A tudósok nem értették, hogyan tudnak a bálnák hatalmas mélységekben echolokálni.
Például egyes bálnák közel 3048 méterre is le tudnak merülni. Ilyen mélységben a víz nyomása óriási, olyannyira, hogy a levegő összenyomódik.
A bálnák esetében ezer méteren kevesebb mint 1 százaléknyi levegőmennyiség áll rendelkezésre ahhoz képest, mint a felszínen
– mondta az Insidernek Peter Teglberg, a dániai Aarhusi Egyetem fiziológiaprofesszora, a tanulmány egyik szerzője.
A cetek ezt a levegőt egyenesen az izmaikba irányítják át, hogy életben maradjanak, a tüdejüket pedig kiürítik, hogy elkerüljék a fulladást.
Teglberg és kollégái évtizedeken át tanulmányozták az élő, idomított delfinek anatómiáját, nyomon követték az élő bálnák hangját, és a parton elhullva talált állatok maradványait használták fel, hogy megértsék, hogyan képesek ilyen mélységben hangot produkálni.
Két évtizedes munka után végre sikerült megfejteniük a rejtélyt. A bálnák, mint megállapították, a tüdejükben lévő kevés levegőt az orrukban lévő tasakba, az úgynevezett orrgaratzsákba irányítják át.
A zacskóból származó levegő teljesen megkerüli a tüdőt és a hangszalagokat.
Ezek az állatok egy új hangképző szervet fejlesztettek ki az orrukban, és nem használják a gégét
– mondta Elemans.
Ehelyett a bálnák a hangos kattogáshoz a hanglokációhoz a levegőt a zacskóban lévő membránokon, az úgynevezett „fonikus ajkakon" keresztül nyomják, amelyek fülsiketítő hangot adnak ki, amikor összecsapódnak.
Alapvetően úgy gondolhatunk erre, mint egy léggömbre. Ha felfújunk egy lufit, majd meghúzzuk a fúvókát, akkor az elkezd nyikorogni
– tette hozzá Teglberg.
Teglberg és Elemans szerint ez nagyban befolyásolta azt, ahogyan a delfinek, orkák és más fogas bálnák kifejlődött az úgynevezett „Mona Lisa" mosoly az arcukon.
Forrás: Science Alert
