Egy új kutatás arra volt kíváncsi, hogy a bálnák torkába becsapódó víz miért nem okoz fulladást a ceteknél.
A bálnák nagyivók. Ezek az óriás emlősök mindössze tíz másodperc alatt több mint ötszáz kádnyi óceáni vizet képesek lenyelni, és egyetlen kortyban nagyjából 10 kilogramm krillt szűrnek ki.
Ehhez csak ki kell nyitniuk a szájukat, és nagyjából 10 kilométer/órás sebességgel előre kell vágtatniuk.
A bálna torkába gyorsan becsapódó víz nyomása bizonyára óriási lenne. Hogyan gondoskodnak tehát ezek az élőlények arról, hogy a tüdejüket ne árassza el hirtelen a víz?
Több uszonyos bálna (Balaenoptera physalus) boncolása során egy zsíros és izmos zsákot fedeztek fel, amely megakadályozza a fulladást. Amikor a bálna táplálkozásra nyitja a száját, ez a zsák felfelé lendül, és eltömíti az alsó légutakat.
Ilyen „szerkezetet” még egyetlen más állatnál sem azonosítottak, de a szerzők gyanítják, hogy valószínűleg más ceteknél, például a púpos és a kék bálnáknál is jelen van.
A kutatók szerint amikor a bálna lélegzik, egy dugó-szerű szövetdarab kipattan, és megnyitja az alsó légutakat. Amikor azonban az állat táplálkozik, a dugó teljesen elzárja ezt az utat.
Embereknél az epiglottisnak nevezett szövetdarab takarja el a tüdőbe vezető utat, amikor eszünk, hogy véletlenül se lélegezzük be az ételt.
Forrás: Science Alert
