
A tyúk tényleg dinoszaurusz, de nem a T. rex leszármazottja
A kertben kapirgáló tyúk első pillantásra aligha emlékeztet a valaha élt egyik legfélelmetesebb ragadozóra. A kapcsolat mégis valós: a mai madarak tényleg dinoszauruszok. Az a sokat ismételt állítás viszont, hogy a tyúk közvetlenül a Tyrannosaurus rexből fejlődött ki, már nem igazán állja meg a helyét.
A madarak a theropodák, vagyis a többnyire két lábon járó dinoszauruszok egyik ágához tartoznak. Ebbe a hatalmas csoportba sorolják a T. rexet is, a madarak ősei viszont nem a hozzá hasonló óriási csúcsragadozók voltak, hanem jóval kisebb, könnyű testű, tollas dinoszauruszok. A toll, az üregesebb csontozat és a szárnnyá alakuló mellső végtagok hosszú évmilliók során jelentek meg, jóval azelőtt, hogy az első modern madárfajok kialakultak volna. A legkorábbi madárszerű dinoszauruszok már körülbelül 150 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban az ég urai voltak. A T. rex ezzel szemben csak nagyjából 68 millió éve jelent meg. Mire tehát a hatalmas ragadozó Észak-Amerika egyik uralkodó állatává vált, a madarak evolúciós ága már több tízmillió éve létezett.
A tyúkhoz vezető evolúciós vonal tagjai így nem a T. rex után jelentek meg, hanem részben vele egy időben éltek. A két állat rokonságban áll, de kapcsolatuk inkább hasonlít két távoli unokatestvér kapcsolatához, mint egy ős és közvetlen leszármazott viszonyához. Ráadásul a tyúk ebben nem kivételes: a galamb, a strucc, a veréb és minden más ma élő madár is a dinoszauruszok ma élő ágához tartozik.

A berögzült tévhithez az is hozzájárul, hogy a dinoszauruszokra főleg letűnt, ősrégi állatokként gondolunk. Tudományos értelemben viszont nem tűntek el teljesen. A madarak a dinoszauruszok egyetlen ma is élő ágát képviselik, ezért a T. rexet, a Triceratopsot és a hosszú nyakú sauropodákat pontosabban nem madár dinoszauruszoknak nevezik.
A döntő fordulat 66 millió évvel ezelőtt következett be, amikor egy kisbolygó becsapódása súlyos környezeti válságot indított el. A légkörbe kerülő por és törmelék csökkentette a felszínt elérő napfény mennyiségét, összeomlottak a táplálékláncok, a nem madár dinoszauruszok fejlődési vonalai pedig kihaltak. A Tyrannosaurus története ekkor végleg lezárult, ezért ma nincs olyan élő állat, amelyet a T. rex közvetlen utódjának nevezhetnénk.
A dinoszauruszok közül csak bizonyos madárvonalak élték túl a katasztrófát. Valószínűleg előnyt jelentett számukra a kisebb testméret, a változatosabb étrend és az, hogy egyes fajaik magvakkal is táplálkozhattak akkor, amikor más élelemforrások eltűntek. Ezekből a túlélőkből alakult ki az a rendkívül sokszínű madárvilág, amely ma a kolibritől az emuig több mint tízezer fajt foglal magában.
A közkeletű állítás tehát egyetlen ponton igaz: a tyúk valóban dinoszaurusz. Nem a T. rex zsugorított, megszelídített változata, hanem egy másik, sokkal régebben kialakult ág képviselője, amely túlélte azt a katasztrófát, amely a Tyrannosaurusnak nem hagyott esélyt. Ha legközelebb egy tyúkot látunk kapirgálni, érdemes más szemmel nézni rá. Nem egy óriásragadozó közvetlen utódja áll előttünk, hanem egy több mint 150 millió éves evolúciós történet egyik ma is élő szereplője.
Olvasd el ezt is!