A múmia szó hallatán sokunknak egyből az ókori Egyiptom és a fáraók világa ugrik be. Azonban a mumifikálódás nem csupán az egyiptomi civilizáció sajátossága volt: ez egy biológiai folyamat, amely során a víz eltűnése miatt a holttest kiszárad és pergamenszerű állagot ölt. Ez a jelenség természetes úton is végbemehet, és Magyarországon is fellelhetők olyan holttestek, amelyek ilyen módon konzerválódtak; a legismertebb példát erre Vácon találhatjuk.
A váci múmiák története a 17. század végére nyúlik vissza. 1699-ben a Domonkos-rend szerzetesei letelepedtek a város főterén, ahol kolostort és templomot építettek, és a helyiek „fehér barátokként” emlegették őket, ruhájuk színe után. A templom alatti kriptát 1729 és 1731 között alakították ki, ahol egyházi személyek és váci polgárok egyaránt nyugvóhelyre leltek. A hely viszont hamarosan elfeledésbe merült, mivel a hozzátartozók nem látogatták a sírokat, így az évtizedek során a kripta érintetlenül maradt.
Ezt is olvasd el! Ásatás Szegeden: ritka régészeti leletet fedeztek fel
A sírboltban az első temetést 1731-ben jegyezték fel, míg az utolsó valószínűleg 1841 után történt. Az idő múlásával a templom alatti tér újabb bővítést kapott: a kápolna alatti temetkezőhelyet „Loretumnak” nevezték, és ezt is megtöltötték koporsókkal. A lejáratot végül befalazták, és így a temetkezési hely fokozatosan a feledés homályába merült.
A titok azonban nem maradt örökre rejtve. 1994-ben a régészek felújították a templomot, és ekkor fedezték fel a kripta különleges tartalmát: 265 mumifikálódott testet találtak, mindegyik halotti ruhába öltöztetve. Az itt talált temetkezési tárgyak, mint szentképek, érmek és ereklyetartók, gazdagon tükrözik a korabeli váci polgárok vallásosságát. Az évtizedek alatt olyan kedvező körülmények alakultak ki a kriptában, hogy a halottak természetes módon mumifikálódtak. Ennek alapvető okai az altemplom és a külvilág közötti szellőzőkürtők, amelyek folyamatos légáramlást biztosítottak, megakadályozva a rothadást és elősegítve a kiszáradást.
A múmiák nemcsak egy különleges régészeti felfedezést jelentenek, hanem tudományos értékük is rendkívüli. A kutatók a holttestek vizsgálatával rengeteg információt szereztek a 18. századi emberi testekről, életkörülményekről és biológiai jellemzőkről. A váci múmiák tudományos jelentősége túlmutat a magyar kontextuson, és a leletek világszerte elismerést nyertek a történelemben jártas szakemberektől.
A maradványok azóta a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek, ahol további kutatások zajlanak, olvasható a Drive írásából.
Figyelmedbe ajánljuk! 1000 éve elhunyt angol király rezidenciájára bukkantak régészek
