Bár a múmiák kapcsán a legtöbbünknek az ókori Egyiptom jut először az eszébe, olykor érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy nem az észak-afrikai ország az egyetlen, ahol ilyen formán búcsúztak el hallottaiktól az emberek. Egy régóta zajló kutatás szerint például a chilei Atacama-sivatagban élő Chinchorro nép tagjai már 7000 évvel ezelőtt is éltek az elhunytak bebalzsamozásának gyakorlatával.
A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató Chinchorro nép volt az első, amely Chile északi és Peru déli részén telepedett le –még időszámításunk előtt 5450 körül. Megérkezésük után nem sokkal újszerű temetkezési gyakorlatot kezdtek alkalmazni, amelynek során halottaikat az őket körülvevő, rendkívül száraz sivatagi homokban tartósították.
Ez is érdekelhet: Íme a világ legforróbb, 70 Celsius fokos helyszíne
Ezek az ősi temetők még az UNESCO világörökségi listájára is felkerültek, mivel nemcsak a mumifikálás különös formájába nyújtanak betekintést, hanem abba is, hogyan működtek ezek a közösségek.
Fontos különbség az egyiptomiakhoz képest – akik a gyakorlatot kizárólag a társadalmi elit számára tartották fenn – hogy a Chinchorro nép tagjai ezt a rituálét mindenki számára elérhetővé tették.
Hogyan zajlott ez a fajta sivatagi mumifikáció?
Először is a testet megfosztották a bőrétől és eltávolították a szerveit. Miután a test üregei megszáradtak, a bőrt visszavarrták, majd a holttesteket tartós anyagba becsomagolták. Ezután az arcot agyaggal borították be, amelyre aztán egy maszkot helyeztek. Végül a múmiák emberi hajból készült parókát kaptak, mielőtt a sivatagban eltemették őket – abban a reményben, hogy a száraz körülmények örökre megőrzik őket.
Napjaink rendkívüli időjárási eseményei miatt azonban egyre több múmia kerül elő a homok mélyéről. Így a régészeknek ki kellett találni egy olyan megoldást, amely továbbra is segít megőrizni az 1917 óta feltárt több száz emberi maradványt.
Ezt is olvasd el! Senki nem tudja, hogy került oda – több száz éves szobrot találtak egy lagúna mélyén
Az IFLScience cikke szerint a környezet páratartalmának emelkedése miatt egyes múmiákból penészgomba nőtt ki, míg mások a száraz rothadásnak vagy az éhes rovaroknak estek áldozatul. Továbbá mindezeket a kihívásokat súlyosbítja a múmiákat borító különféle anyagok sokfélesége, amelyek mind-mind más tárolási körülményeket igényelnek.
Ennek érdekében 2022-ben Arica város közelében egy új, klimatizált múzeumot építettek, ahová biztonsággal elhelyezhetik a közel 7000 éves Chinchorro-múmiákat.
A remények szerint ez a mintegy 19 millió dollárból – azaz nagyjából 7 milliárd forintból – felhúzott létesítmény segíthet megvédeni a távoli múltból megmaradt, felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat.
