Egy kínai sivatag buckái között lelt rá egy kutatócsoport több száz múmiára, amely számos kérdésre adhat választ a több ezer évvel ezelőtt élő, ázsiai embercsoportokkal kapcsolatban.
A múmiákat a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület sivatagjaiban találták meg, de szokatlan hagyományaik és a régióhoz nem illőnek tűnő megjelenésük miatt először zavarba hozták a régészeket.
Ez is érdekelhet: Több ezer éves történelmi útvonalak, amik még ma is járhatóak
Azt már a részletes elemzés előtt látni lehetett, hogy a Kr.e. 2000 és Kr. u. 200 közöttről származó múmiák színes gyapjúruhát viseltek. A bebalzsamozott testeket csónak alakú koporsókba temetve találták meg, amelyeket tehénbőrrel borítottak.
A feltárás során több földművelő kultúrára utaló rajzolt jelet is kiszúrtak a régészek: többek között olyan állatokét, mint a szarvasmarha, a juh és a kecske, valamint olyan élelmiszerekét, mint a búza, az árpa vagy a sajt. Ezek alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy már letelepedett, állattenyésztésből és növénytermesztésből élő közösségről van szó.
A Selyemút melletti Tarim-medencében felfedezett több száz emberi múmia precízebb genetikai adatait végül sikeresen meg tudták határozni hosszas vizsgálatokat követően.
Ezt is olvasd el! A régészek még ma is félnek felnyitni Kína első császárának sírját
Az azóta elvégzett elemzések eredményei azt mutatják, hogy a Kr. e. 2100-1700 körül élt emberek az ősi észak-eurázsiaiak – az ottani sztyeppét és Szibériát benépesítő vadászó-gyűjtögető népcsoport – közvetlen leszármazottai lehettek.
Az ő genetikai utódjaik ma is megtalálhatóak a szibériai és amerikai őslakos csoportok egyes populációiban – idézi a HelloMagyar az Indy100 cikkét.
Annak ellenére, hogy genetikailag elszigeteltek voltak, a Tarim-medence bronzkori népei kulturálisan figyelemre méltóan kozmopolita népek voltak – konyhájukat a nyugat-ázsiai búza és tejtermékek, a kelet-ázsiai köles és a közép-ázsiai Ephedra-féle gyógynövények köré építették
– fejtette ki Christina Warinner, a Harvard Egyetem antropológia professzora.
