Olyan erős izomgörcsöket okozhat a tetanusz, amitől még a gerinc is eltörhet
A tetanusz valódi veszélye a Clostridium tetani baktérium spóráiban rejlik, amelyek egy seben keresztül a szervezetbe jutva megfelelő körülmények között kicsírázhatnak, a baktériumok pedig olyan idegmérget termelhetnek, amely felborítja az izmok normális szabályozását. Súlyos esetben az egész testre kiterjedő görcsök, légzési nehézség és akár életveszélyes állapot is kialakulhat.
A tetanusz azért különösen alattomos fertőzés, mert nem feltétlenül egy látványosan súlyos sérülés után jelenik meg. Elég lehet egy mélyebb szúrt seb is, például amikor valaki mezítláb rálép egy földön fekvő szögre vagy más éles tárgyra.
A közhiedelemmel ellentétben nem maga a rozsda fertőz, hanem a Clostridium tetani spórái, melyek elsősorban talajban, porban és más szennyezett környezetben fordulhatnak elő. Egy rozsdás, földön heverő fémtárgy azért lehet veszélyes, mert egyszerre ejthet mély sebet és juttathat szennyeződést a szervezetbe.
A baktérium különlegessége, hogy oxigénszegény környezetben érzi jól magát. Egy mély, szűk sérülés éppen ilyen feltételeket teremthet. Ha a spórák bekerülnek a sebbe, megfelelő környezetben kicsírázhatnak, majd a baktériumok szaporodni kezdenek.
A Clostridium tetani egy tetanospazmin nevű idegmérget termel, amely az idegrendszer működésébe avatkozik bele. Normális esetben az izmainkat kétféle idegi jel szabályozza. Egyes idegsejtek összehúzódásra késztetik őket, mások pedig gátolják ezt a folyamatot, vagyis segítenek abban, hogy az izmok újra ellazuljanak.
A toxin gátolja azokat az idegi folyamatokat, amelyek normál esetben lefékeznék az izmok működését. Emiatt a mozgatóidegek kontroll nélkül küldhetik tovább az összehúzódásra utasító jeleket, az izmok pedig tartósan feszült állapotba kerülhetnek. Ez magyarázza a tetanusz egyik legismertebb tünetét, az állkapocs megmerevedését is. Az angolban a betegséget ezért gyakran lockjaw, vagyis „állkapocszár” néven is emlegetik.
A folyamat azonban nem feltétlenül áll meg itt. A görcsök átterjedhetnek a nyakra, a hát izmaira és a végtagokra is. Súlyos esetben a hát olyan erősen hátrafeszülhet, hogy a beteg teste szinte ívbe görbül. Az izomösszehúzódások ereje pedig szélsőséges esetben akkora lehet, hogy akár csonttörést is okozhat.
A tetanusz tünetei általában nem közvetlenül a sérülés után kezdődnek. Az első jelek többnyire napokkal később jelennek meg, de a lappangási idő hosszabb is lehet. Ez azért is veszélyes, mert mire a tünetek megjelennek, az eredeti sérülés akár jelentéktelennek is tűnhet, vagy a beteg már el is felejthette.
A modern orvoslás ma már többféle kezelési lehetőséget kínál. A sebet megtisztítják, szükség esetén antibiotikumot és a toxin hatását semlegesítő ellenanyagot alkalmaznak, súlyos esetben pedig intenzív megfigyelésre és támogató kezelésre is szükség lehet. A tetanusz ellen hatékony védőoltás is rendelkezésre áll, ezért megfelelő átoltottság mellett a betegség ma már jóval ritkább, mint korábban.
A védelem azonban nem feltétlenül tart élethosszig, ezért emlékeztető oltásokra is szükség lehet. Ha valaki mély, szennyezett vagy szúrt sérülést szenved, érdemes ellenőrizni, mikor kapta az utolsó tetanusz elleni oltását, és szükség esetén orvoshoz fordulni.
Olvasd el ezt is!