Egy új tanulmány eredményei szerint egy kolosszális szökőár, amely több mint 8000 évvel ezelőtt végigsöpört Észak-Európán, megtizedelhette Észak-Britannia kőkorszaki lakóit. A Storegga-cunami néven ismert katasztrófa egybeesett a helyi népesség hirtelen csökkenésével, bár eddig ezt a csökkenést nem hozták összefüggésbe a katasztrófával.
A mezolitikum – vagyis a középső kőkorszak – idején Észak-Britannia lakossága meglehetősen kicsi volt, a becslések szerint mindössze körülbelül 1000 ember lakta a régiót. Az őskori britek túlnyomó többsége kis tengerparti településeken élt, így közvetlenül az óriási szökőár útjába kerültek – írja az IFLScience.
Ez is érdekelhet: Egy hajszálon múlt az emberiség kihalása, csak eddig senki nem tudott róla
A régészeti adatok azt mutatják, hogy 8200 évvel ezelőtt a lakott helyek száma Északnyugat-Európában hirtelen megcsappant. Ezt feltételezhetően az egész kontinensen tapasztalható tartós hőmérsékletcsökkenéssel hozták összefüggésbe, bár egyes kutatók szerint a tengerparti közösségeket nem érinthette ez az éghajlati esemény.
Fontos megjegyezni, hogy a Storegga-cunami is egybeesik ezzel a tömeges kihalással, amely valamikor 8.120 és 8.175 évvel ezelőtt történt. A Norvégia partjainál bekövetkezett hatalmas víz alatti földcsuszamlást kiváltó esemény több mint 20 méteres hatalmas hullámokat kavart a skót szárazföldtől északra fekvő Shetland-szigeteken.
Délebbre, Észak-Angliában a hullámok 3 és 6 méter közötti magasságot értek el. Annak vizsgálatára, hogy a cunami kiirthatta-e a helyi lakosságot, a tanulmány szerzői számítógépes szimulációkat készítettek a hullámról az északkelet-angliai Northumberlandben található Howick nevű fontos mezolitikus lelőhelyen.
Itt a szökőár idejére keltezett üledékmagokat találtak, ami arra utal, hogy a helyszínt a katasztrófa során eláraszthatta a víz. A magok azonban nagyrészt durva törmelékkel vannak kitöltve, ami eltér a finom homokos üledékektől, amelyeket a szökőárak általában leraknak. Ez némi nézeteltérést okozott azzal kapcsolatban, hogy a Storegga-hullám valóban elérte-e Howickot vagy sem.
A kutatók két különböző tengerszint-változási forgatókönyv szerint szimulálták a hullámot, és megállapították, hogy a cunami egyik esetben sem érte el Howickot – kivéve, ha dagály idején csapott le. Ha a cunami dagály idején következik be, akkor a vízmagasság növekedése miatt nagyobb lesz az elöntési távolság, magyarázták a szakértők. A dagály beépítése a modellbe pedig megnövelte az elárasztási területet.
Olvasd el ezt is! Új értelmet nyertek a formás Vénusz-szobrok
Ha ez így történt, a következmények valóban katasztrofálisak lettek volna, bár a kutatók kifejtették, hogy Howickban a becsült halálozási arányok eltérőek voltak, de az erőforrásokban gazdag árapály-közi zónában akár 100 százalékos is lehetett.
Amellett, hogy a hullám mindenkit megölt volna, aki az útjába került, a táplálékforrásokat is kiirtotta volna, hozzájárulva ezzel a populáció tömeges csökkenéséhez egész Északnyugat-Európában.
