7 szokás, amivel valóban egészségesen tarthatjuk a fogainkat

A fogmosásról hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a világ legegyszerűbb dolga. Megtanuljuk gyerekként, és onnantól kezdve nem nagyon foglalkozunk vele. Aztán amikor egy szakértő részletesen elmagyarázza, hogyan kellene helyesen csinálni, sokan rádöbbenünk, hogy apró, de fontos lépések maradtak ki. Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy egész életünkben rosszul mostunk fogat. Valójában inkább arról van szó, hogy a legtöbben nem rosszul, hanem hiányosan végzik a rutinjukat. Néhány tudatosabb szokás viszont már rövid távon is érezhető különbséget hozhat.

A napi kétszeri fogmosás akkor működik igazán, ha nem kapkodva végezzük. A fogkefét érdemes enyhén az íny felé dönteni, mert a lepedék leggyakrabban a fog és az íny találkozásánál gyűlik össze. A túl erős dörzsölés nem segít, sőt idővel irritálhatja az ínyt is. A puha sörtéjű fogkefe és a legalább kétperces, alapos tisztítás általában többet ér, mint a gyors, erőteljes mozdulatok. Sokan azért választanak elektromos fogkefét, mert egyenletesebben tisztít, így kisebb az esélye annak, hogy egy-egy terület kimarad.

A fogkefe jól dolgozik a fogak felszínén, de a fogak közötti szűk részekhez nem fér hozzá. Pedig ezek a területek különösen érzékenyek, mert a lepedék könnyen megreked bennük. A fogselyem vagy a fogköztisztító kefe ezért nem extra lépés, hanem a napi rutin része. Sokan azért hagyják abba, mert eleinte vérzik az ínyük, pedig ez gyakran éppen annak a jele, hogy az adott terület régóta nem kapott megfelelő tisztítást. Ha rendszeressé válik a szokás, ez a kellemetlenség általában idővel megszűnik.

A fogszuvasodás nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem egy lassú folyamat eredménye. A savas hatások folyamatosan gyengítik a zománcot, miközben a nyál és a fluorid segítenek helyreállítani azt. A fluoridos fogkrém ebben a folyamatban játszik fontos szerepet: nemcsak tisztít, de erősíti is a fog felszínét. Ez az egyik legjobban alátámasztott megelőző eszköz a fogászatban, ezért szerepel minden alapajánlásban.

A száj állapotát nem csak a fogak határozzák meg. A nyelv ugyanúgy része a képnek, és könnyen kimarad a napi rutinból. Felszíne nem sima, ezért könnyen megülnek rajta a baktériumok és az ételmaradékok, ez főleg a kellemetlen leheletnél válik feltűnővé. A nyelv óvatos tisztítása javíthat a száj általános tisztaságérzetén, de nem kell túlzásba vinni: néhány könnyed mozdulat bőven elegendő.

A szájvíz sokszor gyors megoldásnak tűnik, de valójában kiegészítő eszköz. A fluoridos változat segíthet a fogak védelmében, különösen akkor, ha valaki hajlamosabb a fogszuvasodásra vagy érzékenységre. Nem érdemes közvetlenül fogmosás után használni, mert ilyenkor a fogkrémből visszamaradó fluorid egy részét is leöblíthetjük. Jobban működik külön időpontban, például napközben, amikor nincs lehetőségünk fogat mosni.

Étkezés után savasabbá válik a száj közege, és ilyenkor a zománc is sérülékenyebb. Ezért nem mindig jó ötlet azonnal fogat mosni. A vízivás és a cukormentes rágógumi ilyenkor egyszerűbb megoldás. A rágás fokozza a nyáltermelést, ami segít visszaállítani az egyensúlyt. A xilitet tartalmazó termékek is hasznosak lehetnek, de önmagukban nem váltják ki az alapvető szájápolási lépéseket.

A lepedék folyamatosan képződik, ezért a kihagyott napoknak is van jelentősége. Ha a lerakódás tartósan a fogakon marad, idővel megkeményedik, és fogkővé alakul. Ezt már nem lehet otthon eltávolítani. A fogápolás nem látványos dolog, inkább egy ismétlődő, hétköznapi rutin, amelynek a hatása csak később válik igazán láthatóvá.