Úgy tűnik, mégsem létezhet élet a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titanon
A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan régóta az egyik legígéretesebb helynek számít a földön kívüli élet keresésében. Egy új kutatás szerint azonban az ottani körülmények között valószínűleg nem tudnak kialakulni az élő sejtek működéséhez szükséges stabil membránok.
A Titan az egyik legfigyelemreméltóbb hold: az egyetlen a Naprendszerben, amely sűrű légkörrel bír, körülményei pedig sok szempontból a Föld korai állapotához hasonlíthatóak. Emiatt a kutatók régóta úgy tekintenek rá, mint az egyik lehetséges helyszín, ahol akár élet is kialakulhatott. Bár ennek esélyét mindig alacsonynak tartották, a NASA 2028-ban induló Dragonfly nevű drónhelikoptere éppen ezt vizsgálja majd. Ugyanakkor egy korábbi tanulmány szerint, ha van is élet a Titanon, mindössze csak néhány kilogrammnyi mikrobát találnának, ezeket pedig különösen nehéz lenne felkutatni.
A korábbi elméletek szerint a -179 Celsius-fokos légkörrel rendelkező Titan folyékony metánból álló tavaiban az akrilnitril nevű molekula különleges struktúrákat hozhat létre. Ezeket az úgynevezett azotoszómákat a kutatók a földi sejtek membránjaihoz hasonló képződményeknek tartják. Az elképzelés szerint ezek a struktúrák olyan „burkot” alkothatnak, amelyben összetett kémiai folyamatok zajlanak, miközben az anyagcsere során szükséges molekulák be- és kiáramlása is biztosított.
Az akrilnitril több okból is ígéretes: a Titanon mindhárom alkotóeleme nagy mennyiségben van jelen, a molekula jellegzetes spektrumát pedig már korábban is kimutatták a hold légkörében. Ez felvetette annak lehetőségét, hogy az élet akár folyékony víz nélkül is kialakulhat.
Egy friss kísérletsorozat azonban más képet fest. A Kaliforniai Műszaki Intézet kutatói, Tuan Vu és Robert Hodyss azt vizsgálták, hogyan viselkedik az akrilnitril folyékony metánban, a Titanéhoz hasonló körülmények között. A várakozásokkal ellentétben nem sikerült azotoszómákat létrehozniuk.
Mivel a Titan tavai nemcsak metánt, hanem különböző arányban etánt is tartalmaznak, a kutatók ezzel is kísérleteztek. Az eredmény az IFLScience szerint még kedvezőtlenebb lett, ugyanis az akrilnitril az etánnal együtt kristályos szerkezeteket alkotott. Ez megakadályozza, hogy az azotoszómákhoz hasonló, sejtszerű, burkot alkotó szerkezetek kialakuljanak.
A kutatók szerint az etán tehát nem csupán oldószerként működik, hanem még rendkívül alacsony hőmérsékleten is aktívan részt vesz a kémiai folyamatokban. Ha az akrilnitril ilyen módon kristályosodik a Titan tavaiban, akkor elképzelehetetlen, hogy azotoszómák alakuljanak ki, így a sejtekhez hasonló struktúrák sem jöhetnek létre.
Sokan felvetették, hogy talán más folyadékok is helyettesíthetik a folyékony vizet, amelyet a lakhatósági zónák egyik alapfeltételének tartanak. A gond az, hogy az élethez szükséges kémiai folyamatok nagyrészt azon alapulnak, hogy a folyadékok képesek molekulákat szállítani és lehetővé tenni bizonyos reakciók lezajlását. Bár elméletben más folyadékok is alkalmasak lehetnének erre, a vizsgált jelöltek eddig mind elbuktak. Az új eredmények alapján a folyékony etán is ebbe a kategóriába kerülhet.
Olvasd el ezt is!