Dima Zel/Shutterstock
február 22., 2026  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Csak kevesen tudják: ezért a Szaturnusz az egyik legrémisztőbb bolygó

A Szaturnusz kívülről egy békés óriásnak tűnik, amelyet gyűrűi tesznek a Naprendszer egyik legkülönlegesebb bolygójává. Az igazság azonban az, hogy a gázbolygón és körülötte történő események egészen aggasztó képet festenek róla.

A Szaturnusz a Naprendszer egyik legnagyobb bolygója, légkörét hidrogén és hélium alkotja. Egyik legijesztőbb részlete éppen látványos gyűrűiben rejlik. A bolygó gravitációjának elképesztő ereje korábban egy, a Titan nagyságához mérhető holdat is összezúzott, létrehozva a gyűrűket. Az egyébként jég és kőzetek alkotta kavalkádban akár hegység nagyságú darabok is lehetnek, a több ezer kilométer/órás sebességgel száguldó darabok ráadásul gyakran összeütköznek, így formálva tovább a gyűrűket.

A gravitáció lassan, a becslések szerint 100 millió év múlva magához húzza majd a gyűrűt is. Korábban egy érdekes jelenségnek köszönhetően már láthattuk, milyen lenne a Szaturnusz enélkül: ennek során a Nap sugarai pont olyan szögben érik a gyűrűket, mintha az láthatatlan lenne.

A Szaturnusz atmoszférája sem nevezhető békésnek. A bolygó északi pólusán egy évtizedek óta tomboló, hatszög alakú vihar uralkodik, amelyben akár négy Föld is elférne. Ennek közepén egy vörös, több száz kilométer/órás sebességgel forgó örvényt is találtak. Ha mindez nem lenne elég, nagyjából minden harmincadik évben megjelenik a Nagy Fehér Folt elnevezésű jelenség. A vihar villámai elképesztő energiákat szabadítanak fel, amelyek a többszörösei lehetnek a földi villámokénak.

A Szaturnusz holdajiról is érdemes szót ejteni: több mint 140 kering a gázóriás körül, amelyek közül az egyik legkiemelkedőbb a már említett Titan. A hold légköre sűrűbb a Földön tapasztalhatóhoz képest, míg felszínét folyók, tavak és szigetek borítják. Csapadék is hullik folyékony metán és etán formájában, miközben -79 Celsius-fokos hideg uralkodik. Hatalmas, szénhidrogén szemcsékből álló dűnéit pedig a szél alakítja. Az Enceladus azonban már egészen más szempontból érdekes. Jeges felszíne alatt sós, meleg vizű óceán rejlik, amelyben akár élet is kialakulhatott.

Sokáig a Cassini űrszonda vizsgálta a Szaturnusz holdjait, végül 2017-ben teljesítette utolsó küldetését. A szonda kifogyott az üzemanyagból, így végül a bolygó légkörébe irányították, hogy ne hagyjon maga után szennyeződést. Még működésének utolsó pillanataiban is adatokat gyűjtött és küldött át a NASA felé.

Nyitókép: Illusztráció / Dima Zel/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök