A NASA szerint is lebegne a vizen a Szaturnusz

Ahhoz, hogy a kérdést alaposan körbejárjuk, tisztában kell lennünk az úszóképesség fogalmával, valamint tudnunk kell, hogyan működnek a gázóriások, írja  az IFLScience.  Az úszóképességet, vagyis a testre ható felfelé irányuló erőt az okozza, hogy a folyadék (vagy gáz) nyomása a mélységgel növekszik. Ez azt jelenti, hogy egy folyadékba merülő test alsó részét nagyobb nyomás éri, mint a felső részét. Ez a nyomáskülönbség hozza létre azt az erőt, amely felfelé tolja a testet.

Ezt a jelenséget írja le pontosabban Arkhimédész törvénye is, amely nemcsak a felhajtóerő létrejöttét, hanem annak nagyságát is meghatározza.

Arkhimédész törvénye szerint a folyadékba merülő testre akkora felhajtóerő hat, amekkora a test által kiszorított folyadék súlya. Ez alapján ha a testre ható felhajtóerő nagyobb, mint a saját súlya, akkor a test lebeg a folyadékban. Ha nehezebb a kiszorított folyadéknál, akkor lesüllyed, ha könnyebb, akkor felemelkedik.

A legtöbb bolygó, például a Föld vagy a Mars kifejezetten nehéz és sűrű – főleg vasból és kőzetekből állnak, így elsüllyednének a vízben. De az olyan gázóriások, mint a Jupiter és a Szaturnusz, már egészen más eset – főleg hidrogénből és héliumból állnak (ezek sokkal „könnyebb” gázok). Emiatt például a Jupiter sűrűsége is jóval kisebb, mint a Földé (1,33 g/cm³ vs. 5,5 g/cm³), de még mindig nehezebb a víznél, tehát nem lebegne.

A Szaturnusz Jupiternél is ritkább sűrűséggel rendelkezik: átlagosan csupán 0,6871 g/cm³, vagyis kevesebb, mint a vízé (1 g/cm³). Ezért elméletben valóban igaz, amit a NASA ír: ha létezne egy óriási fürdőkád, a Szaturnusz igenis lebegne benne. Ahogy ők fogalmaznak:

Ahhoz, hogy a Szaturnuszt vízbe helyezzük, óriási méretű víztömegre lenne szükség – egy akkora testre, ami nem is létezik. Egy ilyen extrém mélységben ráadásul a víz nyomása sem lenne hétköznapi – olyan nagy lenne, hogy nem maradna folyékony, hanem átalakulna. Ráadásul a Szaturnusz nem szilárd tárgy, mint például egy hajó. A testét alkotó hidrogén és hélium szétszóródna a víz felszínén, mint egy új légkör. Nehéz magja viszont sűrűbb a víznél, ezért elsüllyedne a víz mélyére, miközben a külső részei „lebegnének”.

Habár érdekes eljátszani a gondolattal, hogy a Szaturnusz lebeghetne a vízen, a valóságban és a gyakorlatban egészen más a helyzet. Habár a sűrűsége kisebb a vízénél, tehát elméletileg képes lenne a lebegésre, a gyakorlatban ez a mutatvány nem lenne kivitelezhető. A NASA állítása is inkább azt szemlélteti, hogy mennyire könnyű és ritka anyagból áll a bolygó.