Hatalmas, bronzkori erődítményt fedeztek fel a régészek az észak-arábiai sivatagban. A Khaybar-oázist körülölelő építmény egykor 14,5 kilométer hosszan húzódhattak, így ez az egyik legnagyobb fallal körülvett oázis, amelyet valaha feltártak a Közel-Kelet homokdűnéi között.
A hatalmas sánc maradványait a Kr. e. 2250 és 1950 közötti időszakra datálják a kutatók. Ezekben az évszázadokban az vízzel és a korabeli infrastruktúrával jól ellátott oázisok gyakoriak és sűrűn lakottak voltak a régióban.
Ezt is olvasd el! Öt szellemváros a világban, amit lehet, hogy nem ismertél eddig
A régészek úgy vélik, hogy az egykor szigorúan védett oázisnak a falai az elmúlt évezredek alatt a sivatagi táj szélsőséges átalakulása miatt maradhattak észrevétlenek.
Miután teljes egészében feltárták a régészek a Medina város közelében fekvő oázis falait, az erődítmény eredeti méreteit is fel tudták mérni: körülbelül 14,5 kilométer hosszú, 1,7-2,4 méter vastag és 5 méter magas falakat találtak.
Az IFLScience cikke szerint azonban a teljes hossznak ma már csak valamivel kevesebb mint a fele maradt meg.
@fatoeconhecimento Oásis Khaybar #Oasis
Fénykorukban – becslések szerint – közel 1100 hektárnyi területet zártak körül a hatalmas falak. Méreteit tekintve Khaybarral csak Tayma erődített városa veszi fel a versenyt, amelynek falai a 19 kilométer hosszt is elérték.
Ez is érdekelhet: Az Arab-félsziget elveszett ókori útjait fedezték fel a régészek
A kutatócsoport jelentős tudományos kihívásnak és nagy felfedezésnek véli régészeti eredményét. Megjelent tanulmányukban azt is hangsúlyozták, hogy ez az ásatás tovább bővítette az iszlám előtti időszak társadalmi összetettségének megértését.
Egy egyedülálló történelmi emlék felfedezésén túl ez a falrendszer kulcsfontosságú mérföldkőnek számít Észak-Arábia építészeti és társadalmi örökségében
– áll írásuk lezárásában.
