Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a városok nem zsúfolt, stresszes metropoliszok, hanem az innováció és a fenntarthatóság virágzó ökoszisztémái. A jövő városépítészeti vízióinak célja a túlnépesedés kezelése és a zöldtechnológiák gyakorlati alkalmazása, amelyek számos területen forradalmasíthatják urbánus életmódunkat, valamint az egymáshoz és a környezetünkhöz való viszonyt. Lengyel Csilla cikkének részlete a Hamu és Gyémánt magazin téli lapszámából.
Míg korábban nagyobb arányban éltek az emberek rurális környezetben, mostanra az emberiség fele városokban él, és ez a tendencia valószínűleg a jövőben is folytatódik majd: 2050-re a becslések szerint a városlakók száma 6,7 milliárd főre nő. A változások számtalan kérdést vethetnek fel: hogyan akarunk a jövőben élni, dolgozni, utazni, vásárolni, a szabadidőnket eltölteni, és mindezt hogyan tudjuk összeegyeztetni a szociális szempontokkal, valamint az éghajlatváltozás lassítására irányuló törekvésekkel?
A semmiből valami
Új városok nem csak a meglévő települések továbbfejlesztéséből alakulhatnak ki: léteznek koncepciók teljes városok és városrészek felépítésére a semmiből, amelyek már tudatosan alkalmazzák a fent felsorolt alapelveket.
Schmied Andi képzőművész, városépítész, a Private Views: A High-Rise Panorama of Manhattan kiadvány szerzője szerint
az építészet szimbolikus és maradandó természeténél fogva egy politikai eszköz: egy mesterségesen tervezett város életképessége nagyban összefügg az építés motivációjával. Mivel ezek hatalmas beruházások és jelentős reklámértékük van, az építtetők az állami projektek mellett nemritkán magánvállalkozók és multinacionális vállalatok.
Egyiptom új fővárosa
Egyiptom leendő közigazgatási fővárosa, a NAC tervezett látképe
Az állami beruházásokra jó példa Egyiptom új közigazgatási fővárosa, a NAC, amely akár 6,5 millió ember számára elegendő lakhatást biztosít majd, hogy enyhítse a jelenlegi főváros, a gyorsan növekvő Kairó zsúfoltságát. A Skidmore, Owings and Merrill nevű New York-i építésziroda készítette el a 700 négyzetkilométer kiterjedésű település főtervét, amely magában foglalja a világ egyik legnagyobb városi parkját, Afrika legmagasabb tornyát, gyorsvasutakat, üzleti negyedeket és a Fehér Háznál nyolcszor nagyobb elnöki palotát.
Indonézia és Malajzia mesterséges városai
Indonézia kormánya szintén nagyszabású terveket jelentett be, és 2022 júliusában Borneó szigetén el is kezdte egy új főváros, Nusantara építését, amely a világ leggyorsabban süllyedő városát, Jakartát tehermentesítené.
Bjarke Ingels dán építész és stúdiója, a BIG a malajziai állam kormánya számára tervez egy három mesterséges szigetből álló, 1821 hektáros projektet, a BiodiverCityt. A Penang-sziget partjainál tavirózsaszerűen elhelyezkedő szigetek egyenként várhatóan 15-18 ezer lakosnak adnak majd otthont, és egy autonóm, autók nélküli közlekedési hálózat köti össze őket. Az épületeket főként bambusz, fa és újrahasznosított anyagokból előállított beton kombinációjával építik meg, és minden egyes városrész körül ökológiai pufferrel támogatják a biológiai sokféleséget.
Fenntartható város az amerikai sivatagban?
Marc Lore álomprojektje, az amerikai Telosa látványterve
Szintén a BIG tervezi az egykori Wallmart vezető milliárdos vállalkozó, Marc Lore álomprojektjét, a Telosát. Az ötmilliós várost a semmiből építenék fel az amerikai sivatagban, és a projekt ígérete szerint ez lesz „a világ legfenntarthatóbb városa”. A földterület egy közösségi alapítvány tulajdonában lesz, így az értéknövekedésből finanszírozni lehet a város fejlesztését és a lakosok jóllétét.
Folytatás a Hamu és Gyémánt magazinban
Megjelent a téli lapszámunk!
Hamu és GyémántA teljes cikket keressétek a Hamu és Gyémánt magazin téli lapszámában, amely elérhető a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető, előfizethető közvetlenül a kiadónál.
