Meteoreső, vízözön, az Antikrisztus eljövetele, a Föld ellenünk fordulása: temérdek világvégét jósoltak már meg az emberiség történetében, mégis, eddig több, mint 230 ilyen alkalmat éltünk túl.
A legutóbbi, talán mindenki számára emlékezetes apokalipszis-időpont 2012. december 21-e volt, amiből még film is készült. Az az év a Maja naptár előző időszámításának végét jelentette, így míg sokan egy új korszak beköszöntének, mások a világ végének hitték.
A 2012-es jóslat mégsem okozott akkora felfordulást mint az ezredfordulóra jövendölt katasztrófa. 2000-ben tömegesen lettek öngyilkosok, szekták várták az Antikrisztus eljövetelét, és több sorozatban még később is visszautaltak a végzetes időpontra, a mögötte húzódó próféciákat pedig különbözőképp dolgozták fel. Olyan filmes történetszál is akadt, amelyben a julián naptár és a Gergely-naptár közötti számítások elhibázását vetették fel, így a cselekmény szerint az ezredforduló későbbre, természetesen a filmben játszott napokra tehető, így még egy bőrt sikerült lehúzniuk a világvégéről.
Azt pontosan nem tudjuk, az embereket miért izgatja annyira a világvége. Az űrbéli fenyegetésektől való félelemnek talán köze lehet ahhoz, hogy a meteorit-elmélet szerint a dinoszauruszok kihalását egy meteor becsapódása okozta. A modern kor technológiája miatt az attól való félelem is legit, hogy egy nap egy mesterséges vírus, vagy távlatokba menően a mesterséges intelligencia fogja az emberiség kihalását okozni.
A Múlt-kor.hu cikke szerint történelmünk során már legalább 230 különböző alkalommal kellett volna eljönnie az apokalipszisnek, a portál ezekből szemezgetett.
A Kr. u. 4. században élt püspök, Tours-i Szent Márton úgy hitte, a világ még a 400. év beköszönte előtt véget ér. Franciaország Kr. u. 397-ben elhunyt védőszentje szerint „nem kétséges, hogy az Antikrisztus akkor már megszületett." A középkor hajnalán pedig hárman azt jósolták, hogy Jézus Krisztus második eljövetelére 500-ban számíthat az emberiség. A korábban, Kr. u. 160 és 240 között élt Sextus Julius Africanus is az ötödik század végére jósolta az armageddont. Szerinte ugyanis a világ a teremtés utáni 6000. évben ér véget. Feltételezése szerint Ádám megszületése és Krisztus feltámadása között 5531 év telt el, így a második eljövetel 469 köré tehető.
A következő évszázadokban több jövendölés „pontosította" a közelgő világvégét, a középkoriak zöme azonban abban egyetértett, hogy az első millennium idején biztosan eljön az apokalipszis. Bár akkor sem történt semmi, a teológusok egyszerűen áthelyezték annak időpontját 1033-ra, Jézus halálának és feltámadásának ezredik évfordulójára.
Az egyik első csillagászati világvége-jóslás 1186. szeptember 15-re tette az armageddont, mondván, mind a hét akkor ismert égitest (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz) abban az időben fog 10 fokon belül együtt állni.
Az 1216-ban elhunyt III. Ince pápa a világvégét 1284-re jövendölte, az iszlám felemelkedésének igen szimbolikus 666. évfordulójára. Ezt követően az 1347-ben kitört pestisjárvány következtében a népessége 40 százalékát elvesztő Európa hitte, hogy hamarosan meglátja az apokalipszis négy lovasának égi vágtáját.
A 16. században a Tübingeni Egyetemen tanító Johannes Stöffler német matematikus, asztrológus megállapította, hogy 1524 februárjában minden bolygó a Halak jegyében áll össze, vízözönt küldve Londonra. Egy évtizeddel később egy próféta kijelentette: szerinte Krisztus 1533-ban Strasbourgban jelenik meg és 144 ezer embert fog megmenteni, míg a Föld többi lakója tűzben vész el.
Ezen kívül több tűzvészről és fegyveres konfliktusról hitték, hogy az armageddon előszele, majd 1910-ben egy újabb űrbéli objektumtól kezdtek félni az emberek. Abban az évben haladt el ugyanis a Föld közelében a Halley üstökös, az emberek pedig úgy hitték, hogy a vele járó mérgező gázok a bolygónkhoz közel érve minden életet kioltanak. Ez volt az első alkalom, hogy a tudomány ilyen komoly félelmet keltett. Érdekesség, hogy Mark Twain 1835-ben született, amikor a Halley először került a Föld közelébe. Egyszer azt mondta, hogy az üstökössel fog elmenni. Tökéletes jósnak bizonyult: az amerikai író 1910 áprilisában halt meg.
A következő meteorológiához köthető jóslat egy 1919-es bolygó együttállásról szólt, amely akkora mágneses áramlatot kelt, hogy azzal kilyukasztja a Napot, hatalmas robbanásokat okoz, és végül elnyeli a Földet. A szakember jóslata fékezhetetlen pánikhoz és öngyilkosságokhoz vezetett.
Nostradamus, minden idők legismertebb jósa is megjövendölte a világvégét: ő 1999 hetedik hónapjára tette az Armageddon időpontját. A fordítások szerint a gyógyszerészként tevékenykedő meteorológus azt írta: a „terror nagy királya" az égből fog alászállni. Egyesek szerint a teljes napfogyatkozást jövendölte meg a csillagász, míg mások azt állították, hogy egyértelmű utalást tett a világvégére. Amikor ez nem következett be, néhányan azt kezdték terjeszteni, hogy a radioaktív hulladékkal megrakott Cassini űrszonda nekiütközik a Földnek, beteljesítve a Jelenések könyve 11. kijelentését: „csillagnak neve pedig üröm: azért a folyóvizek harmadrésze ürömmé változik; és sok ember meghal a vizektől, mivel keserűkké lesznek."
Visszatérve a 2012-es évre, állítólag nem csak a Maja naptár végétől tartottak az emberek. Abban az évben május 27-én és június 30-án is átéltünk egy-egy világvégét: az előbbinél Jézus második eljövetelére számíthattunk, míg június végén az államok kormányainak hirtelen összeomlását nézhettük végig. Miután túléltük 2012-őt, már egyből a következő év decemberére is jósoltak egy apokalipszist: egy jóslat szerint arra kellett volna felkelnünk, hogy a Föld az ellentétes irányba forog. Ezt követően 2014-ben kellett volna, hogy bekövetkezzen a skandináv mitológia szerinti Ragnarök, majd négy évvel ezelőtt pedig biológiai fegyverek által okozott betegségeknek kellett volna kiirtaniuk a Föld lakosságát egy 1847-es jövendölés szerint.
Most egy darabig nyugodtan lehetünk, a következő balóslat ugyanis csak 2060-ra tehető. Ezt az időpontot Isaac Newton jövendölte meg. A tudós a bibliai Dániel könyvét használta fel a dátum kiszámításához, bár pontosan nem tudni, mely részeket. Ugyanakkor Newton leszögezte: elképzelhető, hogy a világnak később lesz vége, de annak nem látja okát, hogy az armageddon előbb következzen be.
