Erőd.

Illusztráció.

8000 éves erődöt tártak fel, ez lehet a legöregebb ilyen építmény a világon

Nemrégiben a kutatók egy nem akármilyen felfedezést tettek, ugyanis rábukkantak a valaha talált legrégebbi erődre.


A régészek komoly eredményeket értek el a szibériai Alsó-Szob régióban, ugyanis egy több mint 8000 éves erőd nyomaira bukkantak, amelyet vélhetően a vadászat és a halászat miatt hoztak létre, de az sem kizárható, hogy védekezési vagy raktározási céllal építették azt – írja a Hello Magyar az IFL Science-re hivatkozva.

A kutatók nemrégiben Amnya erődített települését vizsgálták meg, amely egy mocsaras folyó ártere fölött egy homokos fövenyen helyezkedik el. Külön érdekesség, hogy az erődöt Eurázsia legészakibb kőkorszaki erődjének tartják.

Ez is érdekelhet: 4 gyöngyszem Európában, ahol ősi városok emlékei várnak

Az ásatások során tíz házgödröt tártak fel, melyeket több partfal és árok vesz körül. Az ott talált maradványokat később megvizsgálták egy speciális, radiokarbonos kormeghatározással, az eredményekből pedig arra lehet következtetni, hogy az erődöt eredetileg az i. e. hetedik évezred végén hozhatták létre.

Mindezek mellett az is kiderült, hogy körülbelül 8000 évvel ezelőtt komoly konfliktusok alakulhattak ki a területen, ugyanis az erődöt minden bizonnyal porig égették.

Az Amnyában végzett részletes régészeti vizsgálatok révén mintákat gyűjtöttünk radiokarbonos kormeghatározáshoz, ami megerősítette a lelőhely korát, és megállapította, hogy ez a világ legrégebbi ismert erődje. Új paleobotanikai és rétegtani vizsgálataink azt mutatják, hogy Nyugat-Szibéria lakói kifinomult életmódot folytattak, amely a tajga környezetének bőséges erőforrásain alapult

– magyarázta Tanja Schreiber, a tanulmány szerzője közleményében.

Schreiber ezután azt is hozzátette, hogy ez az erőd évszázadokkal hamarabb épült, mint bármelyik másik hasonló európai építmény.

A kutatók eredményei azért is számítanak különlegesnek, mivel megkérdőjelezik azt az elterjedt elméletet, miszerint az állandó települések csak a földművelés után alakultak volna ki.

A szerzők a tanulmány végén különböző javaslatokat tettek a jelenség okának megmagyarázására, ilyen volt fazekasság elterjedése miatti raktározás, illetve a lehűlés korszakában való táplálékkeresés biztonságosabbá tétele is.

A figyelmetekbe ajánljuk