A NASA több mint ötven év után először küldene űrhajósokat az alacsony Föld körül pályán (LEO) túl. Az Apollo-korszakkal ellentétben azonban ezek a küldetések abból állnak majd, hogy az űrhajósok hosszabb időt töltenek a Holdon, ahonnan a Marsra is átutaznak majd – a két küldetés között pedig néhány hónapos felszíni művelet lesz majd.
A NASA és más űrügynökségek emellett azt is tervezik, hogy a ciszlunáris világűrt (a Föld–Hold közötti terület) kereskedelmileg hasznosítják majd, ami azt jelenti, hogy sok ember élhetne a jövőben űrbéli lakhelyeken jóval a Földön túl.
Mindez számos kihívással is jár, többek között azzal, hogy a betegeknek vagy sérülteknek nem lesznek orvosaik, akik potenciálisan életmentő műtéteket végezhetnének.
Ezért is fejlesztették ki a miniatürizált in vivo robotikus asszisztenst (MIRA), amit a ScienceAlert mutatott be.
A robottal segített sebészeti platformot 2024-ben a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) fogják küldeni egy tesztküldetésre, hogy felmérjék, képes-e orvosi beavatkozásokat végezni az űrben.
A hagyományos robotsebészeti műtéti szettekhez képest a MIRA két előnyt kínál – állítják a fejlesztők. A műszereit kis bemetszéseken keresztül lehet behelyezni, ami lehetővé teszi az orvosok számára, hogy minimálisan invazív műtéteket (például hasi műtéteket és vastagbél-eltávolításokat) végezzenek.
Másodszor, a technológia lehetővé teheti a telemedicinát, ahol a sebészek távolról is végezhetnek műtéteket, és az egészségügyi intézménytől távol eső helyeken is nyújthatnak szolgáltatásokat. A Földön egyébként ez a technológia már most is lehetővé teszi az orvosok számára, hogy olyan távoli helyeken segítsenek az embereknek, ahol a szolgáltatások nem állnak rendelkezésre.
A MIRA technológiája azonban további előnnyel jár a fejlesztők szerint: a műtéteket autonóm módon végzi, ami azt jelenti, hogy a Holdon és a Marson szolgáló űrhajósok emberi sebész nélkül kaphatnának orvosi ellátást.
Ráadásul 2021 augusztusában a MIRA már sikeresen végrehajtotta az első távoli beavatkozását az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) alatt. Itt az eljárás egy jobb oldali hemicolectomiából állt, azaz amikor a vastagbél felét eltávolítják – mindezt egyetlen bemetszéssel hajtották végre.
Az ISS fedélzetén végrehajtandó közelgő teszt során a MIRA önállóan, vezérlő segítsége nélkül fog működni a tervek szerint. A teszten a robot elvág majd egy feszesen megfeszített gumiszalagokat (bőrt szimulálva), majd különböző finom műveleteket szimulál majd.
A küldetés célja egyelőre azonban csak annyi, hogy finomhangolják a robotot nulla gravitáció mellett is.
