A tudomány legnagyobb rejtélyeinek felderítéséhez eléggé távoli helyekre kell eljutni: az óceánok mélyére, az emberi agy belsejébe, a hegyek tetejére, sőt, talán az idők végezetéig.
Hogyan fognak kinézni az állatok a jövőben?
Lehetetlen teljesen megjósolni, hogyan fog alakulni az evolúció a jövőben, de ez nem jelenti azt, hogy nem próbálkozhatunk. De vajon miképp fognak kinézni az állatok egymillió év múlva?
Amikor a földi élet jövőjét alakító erőkről filozofálunk, gondolnunk kell arra, hogy az ember már most hogyan változtatja meg a környezetet. Néhány élőlény biztosan életben marad a tömeges kihalás és az éghajlati válság korában is. Idővel alkalmazkodni fognak az általunk teremtett keményebb világhoz, és úgy fejlődnek, hogy a lehető legjobban megfeleljenek az akkori élethez.
Ez is érdekelhet: A tudomány jelen állása szerint a halál után tisztában vagyunk azzal, hogy meghaltunk
Mi a legidősebb életkor, amit egy ember elérhet?
Vajon már most is él az első ember, aki 150 évig fog élni? Nem tudni. Az emberi élettartam ugyan nőtt az évtizedek során, de még mindig nem világos, hogy hol van a felső határ. A technológia és az orvostudomány, amely ezt lehetővé tenné, talán már fejlesztés alatt áll. Azonban ha ez sikerül, akkor a társadalmaknak nyugtalanító kérdésekre kell majd válaszolniuk.
Miért van végbélnyílásunk – vagy éppen fenekünk?
Erre a kérdésre nem is biztos, hogy választ szeretnénk kapni, azonban végbélnyílás megjelenése meghatározó volt az állatok evolúciójában. A végbélnyílás megjelenése előtt az állatoknak ugyanazon a lyukon keresztül kellett enniük és üríteniük. A végbélnyílás hatékonyabb rendszert teremtett meg, és lehetővé tette, hogy az állati élet a Földön nagyobbra nőjön, és új formákat és alakokat öltsön.
A tudósoknak azonban nincs teljes képük az evolúció történetéről; nem tudják, hogy melyik élőlény fejlesztette ki először a végbélnyílást, és mikor. Hiszen nehéz tanulmányozni egy olyan valamit, ami több millió éves, és nem fosszilizálódik.
Mi ölte meg a Vénuszt?
A pokoli táj talán a legmegfelelőbb szó a Vénusz felszínének leírására. A 420 Celsius-fokos hőmérsékletével ez a legforróbb bolygó a Naprendszerben, részben a szinte teljes egészében szén-dioxidból álló légkörnek köszönhetően. Az erősen maró kénsavfelhők és lávafolyamok borítják. A legnyomasztóbb pedig az, hogy a Vénusz felszínén a nyomás körülbelül 92-szerese annak, amit a Földön a tengerszinten éreznénk.
Egyes tudósok mégis azt gyanítják, hogy a Vénusz egykor a Földhöz hasonló égitest lehetett, olyan folyékony vízzel teli óceánokkal, mint amilyenek a mi bolygónkon az élet fenntartói.
Ez pedig egzisztenciális kérdést vet fel a földi élet számára: valójában miért vagyunk itt?
A Vénusz és a Föld bolygótestvérek. Ugyanabban az időben és ugyanabból az anyagból készültek, mégis a Vénusz ennek ellenére apokaliptikus, a Föld pedig egy paradicsom. Mi történhetett a Vénusszal?
– nyilatkozta Robin George Andrews vulkanológus.
Olvasd el ezt is! Évszázados rejtély oldódott meg világ egyik leghíresebb festményéről
Mi okozza az Alzheimer-kórt?
Az Alzheimer-kórra több évtizedes kutatás ellenére sincs nagyon hatékony kezelés. A tudósok nem ismerik teljes mértékben, hogy mi okozza a betegséget.
Évek óta az az uralkodó elmélet, hogy a betegséget az amiloidoknak nevezett fehérjék felhalmozódása okozza, amelyek plakkokat hoznak létre az agyban. De úgy tűnik, hogy az amiloidok agyból való eltávolítását segítő gyógyszerek nem nagyon működnek a kór leküzdésében.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy az Alzheimer-kór kutatói túlságosan is erre az egy elméletre összpontosítottak, ezzel más lehetséges okok, az esetleges vírusfertőzések tanulmányozását háttérbe szorítva.
