Minden évben Alfred Nobel halálának évfordulóján, azaz december 10-én adják át a tudományos élet legnívósabb elismeréseit Stockholmban. 2023-ban két magyar – Karikó Katalin és Krausz Ferenc – is kiérdemelte az elismerést. Cikkünkben mutatunk pár érdekességet a Nobel-díj 128 éves történetéből.
1. Ezért nem osztanak matematika kategóriában Nobel-díjat
Az első díjakat – Alfred Nobel végrendeletének megfelelően – 1901-ben osztották ki először. A fizika, a kémia, az orvostudományok, továbbá az irodalom már a kezdetektől, míg a közgazdaságtan csak 1968-ban került be a kategóriák közé. A matematika azonban kimaradt, ezt sokan annak tudták be, hogy Alfred Nobel feleségének szeretője egy matematikus volt, akire megharagudott a tudós. Ez a híresztelés azonban már csak azért is alaptalan, mivel Nobelnek sosem volt felesége.
Ez is érdekelhet: Albert Einstein 100 éve lett Nobel-díjas − 10 érdekesség a világ leghíresebb tudósáról
A magyarázat minderre sokkal inkább az lehet, hogy kortársa, Gösta Mittag-Leffler már kezdeményezte a svéd királynál egy európai matematikus díj alapítását. Alfred Nobel pedig erre reagálva – aki alapvetően sem tartotta a leghasznosabb területnek a matematikát – valószínűleg nem akart rivalizálást, ezért maradt a többi természettudományi kategóriánál.
2. Norvégia is beleszól a végső döntésbe
Oslói városháza, ahol átadják a Nobe-békedíjat
Fotó: Shutterstock
A Nobel-díj 1895-ös alapításakor Svédország és Norvégia egy uralkodó család alá tartozott, így utóbbi ország is részese volt a díjkiosztás folyamatának, ez a hagyomány pedig máig fennmaradt. A norvég parlament ugyanis öttagú bizottsága terjeszti fel az adott év Nobel-békedíjasát, továbbá az elismerést is Oslóban adják át.
3. A békedíj a legmegosztóbb kategória
A Nobel-békedíj kapta az évek során a legtöbb kritikát, mivel ez a legszubjektívabb, sokszor politikailag is befolyásolt kategória. 19 alkalommal senkit nem találtak érdemesnek rá, Adolf Hitlert is felterjesztették 1939-ben, Mahatma Gandhit pedig ötször jelölték, de egyszer sem kapta meg. Ugyancsak érdekesség, hogy Nemzetközi Vöröskereszt háromszor nyerte el az elismerést. Ez azért lehetséges, mivel ennél a kategóriánál a magánszemélyek mellett szervezetet is felterjeszthetnek a döntéshozók.
Ezt is olvasd el! 155 éve született Marie Curie − 5 érdekesség a világhírű tudós életéből
4. A Curie család díjai
A Curie család is említést érdemel 5 díjával. A lengyel származású Marie Curie volt ráadásul az első a nők között, aki díjat kapott a főként férfiak uralta tudományos elitben – ráadásul 1903-as fizikai Nobel-díja után nyolc évvel később kémiait is nyert. Pierre Curie feleségével megosztva kapott egyet (1903), míg lányukat, Irénet és az ő párját ugyancsak díjazták kémiai kategóriában 1935-ben.
5. Összesen 15 magyar gyökerekkel rendelkező díjazott van
Magyarország az előkelő 17. helyen áll az örökrangsorban. 2002 után először nyert idén újra magyar jelölt: Karikó Katalint – mint első magyar Nobel-díjas nőt – és Krausz Ferencet is díjazták.
Külön érdekesség még, hogy 15 magyar gyökerekkel rendelkező győztes közül mindössze ketten folytatták itthon azt a tevékenységet, amiért díjjal jutalmazták őket: Szent-Györgyi Albert 1937-ben kémiai, míg Kertész Imre 2002-ben irodalmi kategóráiban győzött.
