Bár 1921-ben ítélték neki oda, de csak 1922-ben, pont 100 éve vehette át fizikai Nobel-díját a tudós, akinek az idővel és a térrel kapcsolatos elméletei megváltoztatták a világot és azt, hogy mit gondolunk az univerzumról.
Összegyűjtöttünk 10 meglepő érdekességet munkásságával és életével kapcsolatban a National Geographic segítségével, amelyekről talán még te sem hallottál.
Ez is érdekelhet: Tévedett volna Einstein? Hibát találhattak a relativitáselméletben
Einstein és első felesége, Mileva
Fotó: Getty Images
1. 16 éves korában lemondott német állampolgárságáról.
Albert Einstein már fiatal korától kezdve irtózott mindenfajta nacionalizmustól, és jobbnak tartotta, ha „világpolgár". Amikor 16 éves volt, lemondott német állampolgárságáról, és hivatalosan is állam nélküli volt, amíg 1901-ben svájci állampolgárrá nem vált.
2. Fizikaórájának egyetlen női hallgatóját vette feleségül.
Mileva Marić volt az egyetlen női hallgató Einstein osztályában a zürichi Politechnikumban. Szenvedélyesen szerette a matematikát és a természettudományokat, és maga is fizikusjelölt volt, de feladta ezeket az ambícióit, amikor hozzáment Einsteinhez, és gyermekeinek anyja lett.
3. Volt egy 1427 oldalas FBI-aktája.
1933-ban az FBI elkezdett dossziét vezetni Albert Einsteinről, nem sokkal az Egyesült Államokba tett harmadik utazása előtt. Ez az akta 1427 oldalasra nőtt, és Einstein pacifista és szocialista szervezetekkel való kapcsolatára összpontosító dokumentumokat tartalmazott. J. Edgar Hoover még azt is javasolta, hogy Einsteint az idegenek kizárásáról szóló törvény alapján tartsák távol Amerikától, de az amerikai külügyminisztérium ezt felülbírálta.
4. Volt egy törvénytelen gyermeke.
Einstein leendő felesége, Mileva 1902-ben házasságon kívül szült egy kislányt, miközben családjánál tartózkodott Szerbiában. A csecsemő a Lieserl nevet kapta, és a történészek úgy vélik, hogy vagy csecsemőkorában meghalt, valószínűleg skarlátban, vagy örökbe adták. Minden valószínűség szerint Einstein soha nem látta személyesen a lányát. Lieserl létezése 1987-ig nem vált széles körben ismertté, amikor Einstein leveleinek gyűjteménye nyilvánosságra került.
Ha tovább olvasnál: Albert Einstein eddig ismeretlen levele került elő
Einstein és második felesége, Elsa
Fotó: Getty Images
5. Első feleségének a válásért járó Nobel-díjjal járó pénzt fizette ki.
A Nobel-díj elnyerését megelőlegezve Einstein felajánlotta első feleségének, Mileva Marićnak az várható díjjal járó összes pénzt, hogy az beleegyezzen a válásba. A díj összege 32 250 dollárt (közel 13 millió forint) tett ki, ami több mint tízszerese volt az akkori professzorok éves átlagfizetésének.
6. Az első unokatestvérét vette feleségül.
Elsa, Einstein második felesége Albert édesanyjának a nővérének lánya volt, így első unokatestvérek voltak. Ugyanakkor egyúttal másodunokatestvérek is voltak, mivel Elsa apja és Albert apja unokatestvérek voltak. Elsa lánykori neve Einstein volt.
7. Polgárjogi aktivista volt a polgárjogi mozgalom előtt.
Einstein a polgárjogok és a szólásszabadság nagy támogatója volt. Amikor 1951-ben W.E.B. Du Bois ellen vádat emeltek, mint egy külföldi hatalom be nem jegyzett ügynöke, Einstein önként jelentkezett, hogy karaktertanúként tanúskodik az érdekében. Miután Du Bois ügyvédje tájékoztatta a bíróságot, hogy Einstein megjelenik, a bíró úgy döntött, hogy ejti az ügyet.
8. Fia felnőtt élete nagy részében intézeti kezelésben volt.
Albert második fiát, Eduardot, akit Tete-nek becéztek, skizofréniával diagnosztizálták, és felnőtt élete nagy részében intézetben tartózkodott. Eduardot lenyűgözte a pszichoanalízis, és nagy Freud-rajongó lett. Bár leveleztek, Albert soha többé nem látta fiát, miután az 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált. Eduard 55 éves korában halt meg egy pszichiátriai klinikán.
Einstein és Margarita Konenova, az állítólagos orosz kémnő, akivel viszonyt ápolt
Fotó: Sergey Konenkov/Sygma/Sygma/Getty Images
9. Barátságot ápolt „a vegyi hadviselés atyjával".
Fritz Haber német vegyész volt, aki segített Einsteint Berlinbe hívni, és a tudós közeli barátja lett. Haber zsidó volt, de áttért a kereszténységre, és a nácik hatalomra kerülése előtt az asszimiláció erényeit hirdette Einsteinnek. Az első világháborúban kifejlesztett egy halálos klórgázt, amely nehezebb volt a levegőnél, és a lövészárkokba áramolva megfojtotta a katonákat, mivel átégette a torkukat és a tüdejüket. Habert néha a „vegyi hadviselés atyjaként" emlegetik.
10. Viszonya volt egy állítólagos orosz kémmel.
1935-ben Einstein mostohalánya, Margot bemutatta őt Margarita Konenkovának, akivel szeretők lettek. 1998-ban a Sotheby's árverésre bocsátott kilenc szerelmes levelet, amelyeket Einstein 1945 és 1946 között írt Konenkovának. Egy orosz kémmester által írt könyv szerint Konenkova orosz ügynök volt, bár történészek nem erősítették meg ezt az állítást.
