A tudomány jelen állása szerint a halál után tisztában vagyunk azzal, hogy meghaltunk

Mi történik az elménkben a halál beállta során? A vég azonnal eluralkodik szubjektív tapasztalatainkon, vagy lassan lopakodik be?


A tudósok tanulmányozták a halálközeli élményeket (NDE-k), hogy megpróbáljanak betekintést nyerni abba, miképp győzi le a halál az agyat.

Amit találtak, az pedig igencsak meglepő: pillanatokkal az agyhalál beállta előtt elektromos áramingadozás lép be az agyba. Egy 2013-as tanulmány, amely patkányok fejében lévő elektromos jeleket vizsgálta, azt találta, hogy a rágcsálók közvetlenül a halál előtt hiper-éber állapotba kerültek – számolt be róla a Big Think.

A tudósok úgy vélik, hogy ezeket a látomásokat a csökkent véráramlás okozza, ami az agyon belüli abnormális elektromos viselkedéssel párosul. Tehát a már jól ismert fehér fény-tézis és az alagút az idegi aktivitás megnövekedéséből eredhet. Dr. Sam Parnia a New York-i NYU Langone School of Medicine intenzív ellátási és újraélesztési kutatásainak igazgatója, tehát azt kutatja, hogy pontosan miképp hal meg az agy.

Korábbi munkái során Dr. Parnia különféle állatkísérleteket végzett, amelyekben a halál előtti és utáni pillanatokat vizsgálta, de halálközeli élményeket is tanulmányozott.

Sokszor azok, akiknek ilyen élményeik voltak, arról számoltak be, hogy lebegtek a szobában, és tudatában voltak annak, hogy az orvosi csapat éppen a testükön dolgozik. Felfogták a beszélgetéseket és olyan vizuális dolgokat, amelyeket alapvetően nem tudnának, vagy nem lennének képesek

– nyilatkozta Dr. Parnia.

De hogyan tudnák a technikailag halott emberek felismerni, hogy mi történik körülöttük? Dr. Parnia szerint még azután is, hogy leáll a légzésünk és a szívverésünk, körülbelül két-húsz másodpercig tudatunknál maradunk. A feltételezések szerint ennyi ideig bírja az agykéreg oxigén nélkül. Ez az agy gondolkodó és döntéshozó része, illetve felelős az érzékszerveink által gyűjtött információk megfejtéséért is.

Az agykéregből származó agyhullámok hamarosan kimutathatatlanná válnak. Még így is órákba telhet, mire gondolkodó szervünk teljesen leáll.

Általában, amikor a szív leáll és újraélesztést végeznek valakin, a normál agyműködéshez szükséges oxigén körülbelül 15%-át biztosítja.

Ha újraélesztés közben sikerül újraindítani a szívet, akkor az agy fokozatosan elkezd újra működni. Minél tovább folytatjuk az újraélesztést, ezek az agysejtpusztulási folyamatok még mindig zajlanak, csak valamivel lassabb ütemben.

– tette hozzá az orvos.

Ugyanúgy, ahogyan egy kutatócsoport a szerelem emberi élményének minőségi természetét tanulmányozhatja, mi megpróbáljuk megérteni azokat a pontos jellemzőket, amelyeket az emberek a halál átélésekor tapasztalnak. Így pedig lehetőségünk lesz egy egyetemes élményt bemutatni, amelyet mindannyian átélünk, amikor meghalunk.

Az egyik cél az, hogy megfigyeljük, hogyan viselkedik és reagál az agy a szívmegállás során, mind a halál, mind az újraélesztés folyamatában. Pontosan mennyi oxigénre van szükség az agy újraindításához? Ha a kutatók megtudják, hol húzódnak a határok, az javíthatja az újraélesztési technikákat, ami évente számtalan életet menthet meg.

Ugyanakkor az emberi elmét és tudatot a halál kontextusában is tanulmányozzuk, hogy megértsük, a tudat megsemmisül-e, vagy a halál után egy bizonyos ideig folytatódik és hogy ez miképp kapcsolódik ahhoz, ami az agyban valóban történik

– mondta Dr. Parnia.

A figyelmetekbe ajánljuk