A délkelet-németországi vaddisznókról ismert, hogy nagy mennyiségű radioaktív céziumot tartalmaznak, amit az 1986-os csernobili katasztrófának tulajdonítanak. A radioaktivitás szintje azonban más állatokban csökkent, míg a vaddisznókban rejtélyes módon megmaradt, most viszont kiderül, ez miért van így.
Az új kutatások szerint a 20. század közepén végzett nukleáris fegyverkísérletek is felelősek lehetnek a jelenségért, a tudósok szerint pedig mindkét forrás továbbra is szennyezi a vaddisznókat a táplálkozási szokásaik miatt. A zömök testalkatú, agyaras vaddisznók egészségesnek tűnnek, ám a szervezetükben talált radioaktív cézium veszélyesen magas szintje csökkentette az állatok húsáért folytatott vadászatot. Ez pedig értelemszerűen hozzájárult a túlszaporodáshoz – írja a Science Alert.
Ez is érdekelhet: Ezért lettek feketék a csernobili békák
Egy nukleáris baleset vagy robbanás után a környezetbe kerülő radioaktív anyagok jelentős veszélyt jelentenek az ökoszisztémákra. A 37 évvel ezelőtti csernobili balesetet követően megnőtt a radioaktív céziumszennyezés, különösen a cézium-137, amelynek felezési ideje körülbelül 30 év.
A felezési idő a radioaktivitásban az az időtartam, amely alatt egy bizonyos mennyiségű anyag atomjainak száma radioaktív bomlással a felére csökken. Használják még különböző anyagok, például a természetben vagy a szervezetben történő lebomlásának mértékére is.
Egy sokkal stabilabb izotóp - a cézium-135 - felezési ideje azonban több mint 2 millió év, és szintén létrehozható maghasadással. Korábbi kutatások szerint a cézium-135 és a cézium-137 aránya alapján meg lehet határozni, hogy honnan származik a cézium; a magas arány nukleáris fegyverek robbanására utal, míg az alacsony az atomreaktorokat jelzi, mint esetleges forrás.
A kutatócsoport a céziumszintek elemzéséhez 48 vaddisznóhús-mintát használt fel, amiket vadászok gyűjtöttek 2019-2021 között Bajorország 11 régiójából. A vizsgált húsminták 88 százalékában a radioaktív cézium szintje meghaladta a Németországban megengedett határértéket.
A szakértők ezután megállapították, hogy a biztonságos fogyasztási határértéket meghaladó mintákban a szennyeződés 12-68 százalékáért a nukleáris fegyverek tesztelése a felelős. Ugyanakkor minden minta a keveredés jeleit mutatja.
A bajor talajban keveredett az atomfegyverek és Csernobil csapadékhulladéka, amelyek kibocsátási maximumai között körülbelül 20-30 év telt el. Annak ellenére, hogy a csernobili sugárzás a fő céziumforrás a vaddisznókban, a minták körülbelül egynegyedében a fegyveres tesztelések jeleit is kimutatták, ami az ukrán atomreaktor robbanása nélkül is túllépné a szabályozási határértéket.
Olvasd el ezt is! Ezt jelenti, hogy a csernobili atomerőműben jelenleg nincs áram
A vaddisznók tápláléka, amely föld alatti szarvasgombákból is áll, mindkét forrásból különböző mértékű szennyeződést vett fel, ami hozzájárult az állatok tartós radioaktivitásához.
