A valaha élt legnagyobb skorpió akkora volt, mint egy közepes kutya
Több mint másfél évszázada vitatják azoknak a fosszíliáknak az eredetét, amelyekről most megerősítették, hogy a Föld valaha élt legnagyobb skorpiójához tartoztak. A Praearcturus gigas nevű faj mintegy 415 millió éve élt, testhossza meghaladhatta az egy métert, és a szárazföldön, valamint a vízben is vadászhatott.
A múzeumok gyűjteményeiben időnként olyan leletek lapulnak, amelyek évtizedekig vagy akár évszázadokig őrzik titkaikat. Előfordul, hogy egy-egy töredékes maradványról a rendelkezésre álló módszerekkel csak nehezen állapítható meg, milyen élőlényhez tartozott, és mit árul el az egykori környezetről. Így történt azokkal a fosszíliákkal is, amelyeket 1871-ben egy óriási, ászkarákhoz hasonló rákféle maradványaiként írtak le. A kövületek állapota és a technológiai fejlettség miatt akkoriban nehéz volt pontosan meghatározni, milyen állathoz tartoztak.
Az utóbbi években előkerült, jobb állapotban fennmaradt fosszíliák azonban arra ösztönözték a kutatókat, hogy ismét megvizsgálják a faj maradványait. A londoni Természettudományi Múzeum szakemberei modern módszerekkel, köztük röntgentomográfiával elemezték részletesen, és több olyan anatómiai bélyeget találtak, amelyek egyértelműen a skorpiókra jellemzők.
Ahogy az IFLScience is említi, a fosszíliák közül előkerült egy hatalmas olló is, amelynek mozgatható ollószárnya több mint 7,5 centiméter hosszú. A kutatók olyan dörzsfelületet is azonosítottak, amelyhez hasonlót a mai skorpiók figyelmeztető hangok keltésére használnak, valamint egy, más ősi skorpiófajokéhoz hasonló mellpajzsot. Ugyanakkor az állat több szempontból eltért minden eddig ismert rokonától: potrohának oldalán például különleges, szárnyszerű nyúlványok helyezkedtek el. A becslések szerint a Praearcturus gigas meghaladhatta az egy métert, ami a korabeli szárazföldi állatvilágban egészen rendkívülinek számított.
– mondta Richie Howard, a kutatás vezetője.
Éppen ezért a tudósok szerint valószínűtlen, hogy kizárólag a szárazföldön vadászott volna. A korabeli ízeltlábúak túl kicsik voltak ahhoz, hogy fenntartsák egy ekkora ragadozó energiaigényét. A szakemberek ezért inkább afelé hajlanak, hogy a skorpió kétéltű életmódot folytatott: a szárazföldön és a vízben is ejtett zsákmányt. Így étrendjében helyet kaphattak a korai páncélos halak és más nagyobb vízi élőlények is.
A kutatók szerint a mai Anglia és Wales területe 415 millió évvel ezelőtt egészen idegen világ volt, ahol mohaszerű növények borították a mocsaras tájat, hatalmas gombaszerű képződmények emelkedtek a felszín fölé, miközben több mint egyméteres skorpiók mozoghattak a sekély vizekben.
Olvasd el ezt is!