Esin Deniz/Shutterstock
augusztus 21., 2025  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

140 ezer éves lelet írja felül azt, amit eddig a neandervölgyiekkel való kapcsolatunkról gondoltunk

Egy különleges fosszília új megvilágításba helyezheti az ember és a neandervölgyiek kapcsolatát. A nem mindennapi lelet egy 140 ezer évvel ezelőtt élt ötéves gyermek csontváza, amelyet még 90 évvel ezelőtt találtak Izraelben, a Skhul-barlangban.

Az Israel Hershkovitz (Tel-Avivi Egyetem) és Anne Dambricourt-Malassé (Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont) professzorok által vezetett kutatás szerint a vizsgált koponya formája inkább a modern emberéhez hasonlít, míg az agy vérellátása, a belső fül és az állkapocs már neandervölgyi jellegzetességeket mutat. Ez az első olyan fosszília, amely bizonyíthatóan mindkét embercsoport jellemzőit tartalmazza – ráadásul jóval korábbról származik, mint ahogy azt a tudomány eddig lehetségesnek tartotta.

Az új tanulmány számításai alapján a Homo sapiens és a neandervölgyiek már 200 ezer évvel ezelőtt találkozhattak a spanyolországi Levante térségében, és nem elszigetelten éltek, hanem keveredtek egymással.
Fotó: Gorodenkoff/Shutterstock

Így mindez alapjaiban kérdőjelezi meg azt a korábbi elméletet, miszerint a neandervölgyiek csak 70 ezer éve jutottak el a Közel-Keletre. A mostani felfedezés ezzel együtt arra is rávilágít, hogy a géncsere nem 60–40 ezer évvel ezelőtt, hanem már sokkal korábban elkezdődött. Az Interesting Engineering úgy tudja, a leletet összehasonlították az 1998-ban Portugáliában felfedezett „Lapedo-völgyi gyermekkel” is, amely szintén vegyes vonásokat mutatott, az azonban csak 28 ezer évvel ezelőtti lelet.

 

Hershkovitz professzor végül arra emlékeztetett, hogy a neandervölgyiek DNS-e nemcsak történelem, hiszen ma is bennünk él: genomjaink (azaz a szervezet teljes örökítő információjának) 2–6 százaléka tőlük származik.
Nyitókép: Esin Deniz/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök