Nem egyszerű ujjlenyomat, hanem 43 ezer éves műalkotás lehet a neandervölgyi hagyaték

A felfedezés – amelyről egyébként már korábban is írtunk – három évnyi kutatómunkát követően látott napvilágot és azért fontos, mert újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a neandervölgyiek gondolkodása fejlett volt, és hozzájuk is közel állt az a jelenség, amit ma pareidoliának nevezünk – vagyis az a hajlam, hogy arcokat látunk bele különböző tárgyakba vagy mintákba. Egy korábbi tanulmány szerzői arra hívták fel a figyelmet, hogy ez az egyszerűnek tűnő kavics akár az emberi arc egyik legkorábbi szimbolikus ábrázolásának is tekinthető a történelem előtti időkből. Most azonban még több bizonyíték támasztja alá ezt az elképzelést.

A kutatócsoport már 2022-ben – akkor, amikor rábukkantak a kavicsra – észrevette, hogy a kő nem hasonlított semmilyen ismert szerszámra és nem tűnt használati tárgynak sem. David Álvarez Alonso régész, aki részt vett a kutatásban elmondta, hogy a kavics rögtön felkeltette az érdeklődésüket, hiszen egyértelműen egy emberi arc formálódott ki belőle – de ez önmagában még nem volt bizonyíték. Rájöttek, hogy ha azt akarják alátámasztani, hogy a tárgy festékkel való díszítése nem a véletlen műve volt, hanem művészi megnyilvánulás, akkor több információra lesz szükségük. Ezért más szakértőket is bevontak a munkába.

A festék elemzése után arra jutottak, hogy – mivel az se a barlangban, se annak közelében nem fordult elő természetesen – mindenképpen valahonnan kívülről hozhatták be. Majd magát az ujjlenyomatot vizsgálták meg, és az eredmény kimutatta: valóban emberi ujj nyomta oda a pöttyöt, feltehetően egy felnőtt férfié.

Álvarez Alonso szerint nem lehet véletlen, hogy a pötty pont ott van, ahol egy emberi orr lenne. Mégis sok kérdés merül fel ezzel kapcsolatban: miért hozták be ezt a követ a barlangba? És miért hoztak hozzá a festéket, és mégis honnan? A szakértő szerint az, hogy ezt a kavicsot a formája miatt választották ki, és aztán vörös okkerrel meg is jelölték, egyértelműen azt mutatja, hogy az alkotó képes volt képalkotásra, és arra, hogy jelentést adjon egy tárgynak.

Ráadásul – ahogy a Guardian cikke is kiemeli – ebben az esetben három alapvető gondolkodási folyamat is megjelenik, amelyek szükségesek a művészethez:

1. egy kép mentális megalkotása,
2. tudatos közlés,
3. jelentésadás.

Mivel ez a három dolog a szimbolikus gondolkodás alapeleme, ez a kavics így akár az emberi arc egyik legősibb absztrakt ábrázolása is lehet. A kutatócsoport állítása tehát egyértelműen az, hogy a neandervölgyiek hasonló szimbolikus gondolkodásra voltak képesek, mint a Homo sapiens.