Shutterstock
május 28., 2025  ●  Tudomány

A világ legrégebbi ujjlenyomatát rejtheti ez a 43 ezer éves kavics

Egy teljesen tökéletes állapotban fennmaradt neandervölgyi ujjlenyomatot találtak Spanyolország középső részén, a San Lázaro nevű sziklamenedékhelyen egy kis kavicson. A lelet különlegessége, hogy úgy tűnik, az ősember vörös okkerfestéket használt, és az ujjlenyomata egy arc megfestése közben került a kavicsra – egy új tanulmány szerint minden bizonnyal szándékosan.

A friss felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a neandervölgyiek gondolkodása fejlett volt, és hozzájuk is közel állt az a jelenség, amit ma pareidoliának nevezünk – vagyis az a hajlam, hogy arcokat látunk bele különböző tárgyakba vagy mintákba, például felhőkbe, sziklákba vagy akár foltokba.

A tanulmány szerzői szerint ez az egyszerűnek tűnő kavics akár az emberi arc egyik legkorábbi, szimbolikus ábrázolásának is tekinthető a történelem előtti időkből. A lelet körülbelül 43 ezer éves, és abból a korszakból származik, amikor ezen a területen még nem éltek modern emberek (Homo sapiens), csak neandervölgyiek.

 

Egy korábbi ásatás során már találtak egy részleges neandervölgyi ujjlenyomatot Németországban, egy ősi gyantamaradványban, ám a mostani spanyol lelet két szempontból is különleges: egyrészt teljes egészében megőrződött, másrészt úgy tűnik, tudatosan készült. A kutatók szerint az ujjlenyomattal festett vörös pötty nem véletlenszerű vagy elmaszatolt folt – a festéket valaki szándékosan, egy festékbe mártott ujjal vitte fel a kőre.

Ahogy az IFLScience is kiemeli, a vizsgálatok alapján a kavicsot nem a lelőhelyen találták, hanem a közeli Eresma folyóból származik, és nem használták szerszámként: ez azért fontos, mert arra utal, hogy nem gyakorlati, hanem szimbolikus jelentősége lehetett.

A kutatók megfigyelték, hogy a festett pötty és a kavicson eredetileg meglévő bemélyedések együtt egy emberi arcra emlékeztető képet alkotnak: a mélyedések szemekhez, a pötty egy orrhoz, a vonalak a szájhoz hasonlíthatók.

Ez alapján a tanulmány szerzői felteszik a kérdést: vajon a kavics valóban egy arcot ábrázol? Vajon az ősember ugyanúgy látta rajta az arcot, ahogyan mi is látjuk – a pareidolia révén?

Bár a kutatók nem biztosak abban, hogy az ősember valóban arcot akart-e ábrázolni, a vizsgálat végén mégis így fogalmaznak:

Nem zárhatjuk ki, hogy a Homo sapienshez hasonlóan a neandervölgyiek is képesek voltak arcokat felismerni, megjeleníteni, sőt, hogy képesek voltak szimbolikus gondolkodásra.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, egy friss tanulmány szerint a korabeli emberek igenis fejlett képességekkel és gondolkodással rendelkeztek: elég csak arra gondolnunk, hogy nemcsak használták a tüzet, de rendkívül precízen is kezelték. Az ősemberek tűzrakási módszeréről itt írtunk bővebben.

Nyitókép: Illusztráció – a tartalmat mesterséges intelligencián alapuló képalkotó rendszer hozta létre. / Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök