Lenyűgöző arc a távoli múltból: így nézhetett ki egy kőkori nő – fotó!

A „Margaux asszonyként” ismert őskori vadászó-gyűjtögető ember részletes arcképét különféle tudományos adatok alapján sikerült megalkotni, például a csontvázának maradványai és az ősi DNS-e felhasználásával. A rekonstrukció, amelyet a Genti Egyetem interdiszciplináris Regional Outlook on Ancient Migration (ROAM) projektje készített holland művészekkel – Adrie és Alfons Kennis testvérpárral – érdekes vonásokat tár fel: az eredmény egy meglepő és részletgazdag ábrázolás lett.

A ROAM kutatásai alapján a nőnek valószínűleg világoskék szemei voltak, és meglepő módon közepesen sötét bőrszíne. Isabelle De Groote, a projekt vezetője szerint ez a bőrszín kissé világosabb volt, mint amit eddig más nyugat-európai, középső kőkorszakból származó embereknél tapasztaltak.

Ha összehasonlítjuk más, nagyjából ugyanabban az időszakban élt személyekkel, például az ikonikus angol „Cheddar Man”-nel – aki ugyanebből a vadászó-gyűjtögető népességből származott – akkor ez a különbség jól láthatóvá válik. A professzor szerint ez konkrétan arra utal, hogy már a jégkorszak után is jelentős változatosság volt a nyugat-európai emberek külsejében.

A kutatások szerint a Cheddar-i ember ugyanahhoz a nyugat-európai vadászó-gyűjtögető népességhez tartozott, mint Margaux asszony. Korábbi tanulmányok arra jutottak, hogy ő is kék szemű volt – bár bőrszíne valószínűleg kissé sötétebb lehetett.

Ami még érdekesebb, hogy Margaux asszony maradványait már 1988-ban felfedezték, csak akkoriban még nem álltak rendelkezésre azok a pontos elemzési módszerek, amelyek most lehetővé tették a részletes rekonstrukciót. Ahogy a nő neve is mutatja, a maradványokra egy ásatás során találtak rá a Margaux-barlangban, a belgiumi Meuse-völgy térségében.

A kutatók először beszkennelték a nő koponyáját, majd pedig 3D-nyomtatással elkészítették annak másolatát. Ezután a Kennis testvérek ezt a másolatot használták ahhoz, hogy megformálják az arc izmait és bőrét – a korabeli anatómiára és a nő életkorára alapozva. A koponya tulajdonságai alapján úgy becsülték, hogy az asszony kb. 35 és 60 év közötti lehetett a halálakor.

A szemszínét és a bőrszínét a koponyából kinyert ősi DNS alapján próbálták meghatározni, és azt is figyelembe vették, hogy a napbarnítottság is befolyásolhatta ezeket – mivel sok időt tölthetett a szabadban. Bár az ilyen arcrekonstrukciók lenyűgöző bepillantást nyújtanak a távoli múltba, a Live Science cikke is kiemeli, hogy egyes elemek többféleképpen is értelmezhetők. De Groote így fogalmaz erről: