Ördögi kör: a rossz alvás okozta fáradtság csak még tovább rontja az alvásminőséget

A kutatók régóta tudják, hogy az alvászavarok a depresszió alaptünetei közé tartoznak, de nem csak következmények, hiszen számos mentális zavart – például a PTSD-t és a skizofréniát – is képesek súlyosbítani. Ugyanakkor maga a mentális megterhelés is akadályozza az elalvást: a nyugtalanító gondolatok és a felfokozott stressz fiziológiai szinten is szabotálják a pihenést. Különösen látványos a kölcsönhatás terhesség alatt, amikor a rossz alvás és a lelki teher nemcsak a kismamára, hanem a magzatra is kedvezőtlen hatással lehet.

Biológiai szinten az alvás a szervezet egyik legfontosabb szabályozó mechanizmusa. A cirkadián ritmus – amelyet elsősorban a fény és a sötétség váltakozása irányít – mondja meg, mikor kell elaludnunk és mikor kell ébernek lennünk. Amikor ez a ritmus felborul, teljesen megváltozik a melatonin és a kortizol napi ingadozása is. A stresszhormon rendszertelen termelődése növeli a szorongást, nehezíti a stresszkezelést, és hosszú távon mentális betegségekhez vezethet.

Az immunrendszer ugyancsak megsínyli az álmatlanságot: gyengébb védekezés, lassabb gyógyulás és több ggyulladásos megbetegedés jellemzi azokat, akik tartósan keveset vagy rosszul alszanak. A krónikus gyulladás pedig nemcsak a depresszióval, hanem szívbetegségekkel és daganatokkal is összefügg.

Már a mérsékelt alvásproblémák által okozott nappali fáradtságérzet is rontja az érzelemszabályozást és a koncentrációs képességet. Ilyenkor az ember kevésbé tud kmegüzdeni a stresszel, gyakrabban nyúl alkoholhoz, droghoz vagy egészségtelen ételekhez, ami cserébe még tovább rontja az éjszakai pihenést, írja a ScienceAlert.