Janrei/Shutterstock
május 06., 2026  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Váratlan felfedezés a Naprendszer peremén: légkört találtak egy apró égitest körül

A japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium kutatói légkört mutattak ki egy alig 500 kilométer átmérőjű, Neptunuszon túli égitest körül. A megfigyelés egyértelműen bizonyítja, hogy a Naprendszer külső vidékein található kis méretű világok tulajdonságairól még mindig keveset tudunk.

A Kuiper-öv távoli, hideg térségében számtalan apró, jeges égitest kering. Közéjük tartozik a 2002 XV93 jelű objektum is, ami eddig nem számított különlegesnek: mérete alapján inkább egy nagyobb törmelékdarabra emlékeztet, mintsem olyan világra, amely képes lenne egy légkört megtartani. Most mégis ez derült ki róla. A felismerés egy rövid, de annál beszédesebb jelenségből született. 2024-ben az égitest egy távoli csillag elé sodródott, és néhány másodpercre kitakarta annak fényét. Az ilyen csillagfedések ritkák, de sokat elárulnak a megfigyelt objektumról. A japán kutatók három különböző helyszínről követték az eseményt, így a fényváltozás részletei is kirajzolódtak.

Egy légkör nélküli test látványosan takarja ki a csillagot: a fény hirtelen eltűnik, majd ugyanígy visszatér. Itt azonban a fedés előtt és után rövid ideig fokozatos halványodás és visszaerősödés volt látható. Ez a finom átmenet csak egyféleképpen értelmezhető: a csillag fénye egy vékony gázrétegen haladt át, és közben kissé eltérült. A 2002 XV93 körül tehát légkör található, ami – ahogy a ScienceAlert is írja – rendkívül ritka. A becslések szerint a nyomása 100-200 nanobár, ami több milliószor kisebb a földi értéknél, mégis elegendő ahhoz, hogy kimutatható nyomot hagyjon a fényben.

A jelenség súlya nem a sűrűségében, sokkal inkább a puszta létezésében rejlik. Egy ekkora égitestnél a gázok nem maradnak meg sokáig: a modellek szerint néhány száz, legfeljebb ezer év alatt elszöknek az űrbe. Ha most mégis jelen vannak, akkor valaminek pótolnia kell őket.

Erre két életszerű magyarázat kínálkozik. Az egyik szerint egy viszonylag friss becsapódás során felszabaduló anyag hozta létre az ideiglenes légkört. A Kuiper-övben gyakoriak az ilyen ütközések. A másik lehetőség szerint az égitest belseje még mindig aktív. A kriovulkánok – amelyek jeget és illékony anyagokat juttatnak a felszínre – lassan, de folyamatosan pótolhatják az elszökő gázokat. Hasonló folyamatokat a Plútón már kimutattak.

A felfedezés jelentősége itt válik igazán érdekessé. Ez az első alkalom, hogy a Plútón kívül ilyen kis méretű, Neptunuszon túli égitest körül légkört sikerült kimutatni. Eddig úgy tűnt, tartós légkör csak nagyobb égitestekhez köthető. Ahogy a kutatók fogalmaznak a jelenségről:

Ez a felfedezés arra utal, hogy a sűrű, globális légkörök kialakulását nem lehet kizárólag a nagyobb planétákhoz kötni.

Egy néhány száz kilométeres objektum is képes lehet – legalább átmenetileg – légkört fenntartani, akár belső folyamatok, akár egy közelmúltbeli becsapódás hatására. A 2002 XV93 így nem pusztán kivétel, sokkal inkább egy fontos jelzés: a Naprendszer peremén több olyan világ is lehet, amelyről eddig azt hittük, teljesen légkör nélküli.

Nyitókép: Illusztráció / Janrei/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök