Október 21-én, most pénteken csúcsosodik az Orionida meteorraj, amely az egyik legfényesebb égi jelenség az ezért az egyik leglátványosabb csillaghullásnak lehetünk szemtanúi, ha az égre pillantunk. Az Orionida meteorraj az őszi, hidegebb időjárás miatt azonban sokaknak nem lehet olyan ismerős, szemben mondjuk a nyári Perseidákkal – pedig hasonló fényességű jelenségekről van szó.
Azonban – ugyan a Hold fénye kevéssé fog zavarni – az alacsony, 20-as ZHR (ez a szám a teljes égbolton egy óra alatt látható hullócsillagok számát adja meg az elképzelhető ideális esetben) miatt ne számítsunk Perseida szintű látványra – írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Az Orionidák meteorraj nevét onnan kapta, hogy radiánspontja az Orion csillagképben van. A hullócsillagrajok elnevezésének alapja a radiánspont: ez az a hely az égen, ahol, ha képzeletben összekötjük a hullócsillagok ioncsatornáit (tévesen szokás csóvának is hívni), azok metszik egymást.
Ha a hidegebb idő ellenére rászánnánk magunkat a csillaglesre, akkor a megfigyelés előtt fél órával már érdemes elrakni a telefonokat, és kerülni kell más fényforrást is, mivel nagyban rontani fogja az élményt a meteorok észlelésénél. Előny, ha olyan helyen vagyunk, ahol minimális a légszennyezettség – jó választás lehet a Svábhegyi Csillagvizsgáló pénteki programja is.
Részleges napfogyatkozás október végén
Pár nap múlva, október 25-én, kedden a Nap bő harmadát kitakaró részleges napfogyatkozás figyelhető meg Magyarországról. A mintegy két órán át tartó jelenséget szabad szemmel és távcsővel is meg lehet majd figyelni a déli órákban.
A mostani fogyatkozáshoz hasonlót legutóbb 2015-ben lehetett megfigyelni, akkor 59 százalékát takarta ki a Hold a Nap területének. A következő nagyobb, Magyarországról 47 százalékosan látszó fogyatkozás 2027. augusztus 2-án fog bekövetkezni.
Az égi jelenség Budapestről nézve 11 óra 18 perckor kezdődik, akkor lép be a Hold a napkorong elé. A legnagyobb fázist 12 óra 25 perckor éri el, akkor Budapesten a Nap átmérőjének 44 százalékáig hatol be a Hold sziluettje – írják.
A közlemény szerint véletlen egybeesés, hogy a Nap és a Hold látszó átmérője az égen szinte pontosan ugyanakkora, a Hold ugyanis éppen annyiszor van hozzánk közelebb, ahányszor kisebb a Napnál.
A jelenség szabad szemmel is látható lesz. Ebben az esetben a távcsőboltokban kapható napfogyatkozás-néző szemüvegek és vizuális napszűrő fóliák tökéletes védelmet nyújtanak csakúgy, mint a hegesztőüvegek DIN 14-es fokozattól.
A csillagászok figyelmeztetnek arra, hogy a jelenség megfigyelésére csak szaküzletekben napmegfigyelésre alkalmazható eszközök használhatóak.
Mint kiemelik, a legkisebb nagyítású távcsővel is tilos a Napba nézni, mert oly mértékű energia fókuszálódhat a retinánkra, hogy az akár a másodperc tört része alatt azonnali vaksághoz is vezethet. Távcsövekhez napszűrő fólia használatát ajánlják.
Ezen a napon is számos csillagvizsgáló nyitja meg a kapuit a látogatók előtt, így a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is különleges távcsöves programokkal készülnek a részleges napfogyatkozás megfigyelésére.
