Ha a Napot szeretnéd megismerni, akkor nem kell messzebb menni a Holdnál. Ezt ajánlja egy tudóscsoport, akik remélik, hogy a jövőbeni Artemis holdi küldetéseket felhasználhatják arra, hogy segítsenek megérteni a Nap történetét.
A Nap mindig is hatással volt a Naprendszer összes égitestjére. Nemcsak hőt és fényt kapunk általa, hanem a nagy energiájú részecskék és a napszél állandó esőjét is. És ez nem csak ma történik, hanem az elmúlt 4,5 milliárd évben minden egyes nap – kezdi a Science Alert.
A Földhöz hasonló bolygókon azonban elvesztettük a Nap ránk gyakorolt hatásának ősi történetét. A szél okozta időjárás, a víz okozta erózió és a lemeztektonika állandó ciklusai a Nap által a kérgünkön okozott változásokat vagy elfújják, vagy mélyen a köpenyünkbe temetik.
A „halott világok" azonban sokkal jobb nyilvántartók. És mivel a Hold a hozzánk legközelebbi halott világ, és az Artemis küldetéssorozat célpontja, érdemes lenne ott keresgélnünk. Legalábbis ezt állítják a szakértők.
A Holdon a kezdeti kialakulása óta volt némi felszíni tevékenység, például lávafolyások, aszteroidák és üstökösök becsapódásai. Ezek az aktivitások pedig inkább segítenek, mint hátráltatnak.
A lávafolyások a Hold felszínének nagy részét elzárhatják a Nappal való további kölcsönhatástól. Ha képesek lennénk leásni az áramlások alá, a Hold mélyebb regolitjába, akkor a lávafolyások előtti naptörténeti pillanatképeket kaphatnánk.
A kutatók felvázoltak néhány kulcsfontosságú adatot, amelyet a holdi mintákból mérhetnek, és azt, hogy ezek miképp kapcsolódnak a Nap aktivitásához. Megnézhetik például, hogy egy minta mennyi ideig volt kitéve a kozmikus sugárzásnak, és ezt felhasználhatják a Napból származó kozmikus sugárzás keletkezési sebességének modellezésére.
Ugyanezt az információt a kéregbe fúródó nagyenergiájú részecskék által hagyott nyomok alapján is vizsgálhatják. A holdi talaj idővel lassan törmelékkővé alakul át, ez a folyamat pedig a napsugárzás mértékével változik. A különböző mélységű és elhelyezkedésű minták összehasonlításával azonban megérthetjük a Nap fényességének időbeli változását.
A Naprendszerben tehát nincs ennél hozzáférhetőbb hely, ahonnan bepillantást nyerhetnénk a Nap történetébe. A Hold egyfajta időkapszulája a Napnak – fogalmaznak a szakértők.
