A különös mélyedésekre akkor bukkantak, amikor a Curiosity a Valle Grande nevű széles völgyön haladt keresztül, a Gale-kráter közepén emelkedő Mount Sharp szulfátokban gazdag rétegei között. Lyukak és gödrök természetesen korábban is előfordultak a Marson. Egy olyan bolygón, amelynek felszínét évmilliárdokon át alakították geológiai folyamatok és meteoritbecsapódások, ez önmagában nem különösebben meglepő. A most látott mélyedések azonban eltérnek az eddig ismert formáktól a Science Alert cikke szerint.
A kisebb kőzetüregek általában viszonylag könnyen megmagyarázhatók. Gyakran kavicsok vagy keményebb ásványi csomók ülnek a puhább kőzetben, amelyek lassabban erodálódnak, majd idővel kihullanak a helyükről, maguk után hagyva egy kis üreget. A Curiosity által most lefotózott lyukak viszont szokatlanul szélesek és sekélyek, a közelükben pedig nem látszanak olyan kavicsok vagy ásványi darabok, amelyek korábban kitölthették volna őket. Az egyik megörökített mélyedés mindössze körülbelül egy centiméter átmérőjű, mégis elég különös ahhoz, hogy a Curiosity kutatócsapata részletesebb vizsgálatba kezdjen.
A rover MAHLI nevű, közelképek készítésére szolgáló kamerájával közvetlen közelről is megvizsgálta a felszínt, miközben a Mastcam kamerák egymást átfedő sztereofelvételeket készítettek a környező területről. Ezekből háromdimenziós modellek állíthatók össze, amelyek segítségével a kutatók pontosabban megmérhetik a lyukak alakját és mélységét. A remény az, hogy ezekből az adatokból vissza lehet következtetni arra, milyen folyamat hozta létre őket.
A rejtélyt az is izgalmassá teszi, hogy a Curiosity jelenleg viszonylag új terepen halad. Az év elején hagyta maga mögött az úgynevezett „boxwork” vidéket, amelyet hónapokon keresztül vizsgált. Ezt a tájat kemény, hálószerű ásványi gerincek jellemzik, amelyekről úgy vélik, hogy több milliárd évvel ezelőtt felszín alatti víz formálta őket.
A rover most egyre magasabbra kapaszkodik a Mount Sharp rétegeiben. Ezek a szulfátos kőzetek folyamatosan változnak: más a szerkezetük, az összetételük és az erózióval szembeni ellenállásuk is. Éppen ezek a különbségek őrizhetik meg annak nyomait, hogyan változott meg a Mars környezete az idők során.
A Curiosity augusztus végén egy fontos mérföldkövet is elért: leszállása óta összesen 1000 méternyi szintkülönbséget küzdött le. A Mount Sharp csúcsa körülbelül 5,5 kilométerrel emelkedik a kráter alja fölé, és rétegei a Mars geológiai múltjának különböző időszakait őrzik. A rover minden egyes újabb réteggel közelebb kerülhet annak megértéséhez, hogyan alakult át az egykor jóval nedvesebb Mars a ma ismert száraz bolygóvá.
A különös lyukak mellett a kutatók gyors változásokat is észleltek az egymást követő kőzetrétegek megjelenésében. Egyes rétegek durvábbak és szürkés színűek, ráadásul másképp ellenállnak az eróziónak, mint a szomszédos kőzetek. A Curiosity ezért ezek kémiai összetételét is vizsgálja.
A lyukak eredetére egyelőre több lehetséges magyarázat is van. Elképzelhető, hogy egy eddig kevéssé ismert eróziós folyamat hozta létre őket, de az is lehet, hogy a kőzet valamilyen különleges tulajdonsága áll a háttérben. Biztos válasz azonban még nincs. És talán éppen ez mutatja legjobban, hogy 14 év kutatás után is mennyire sok meglepetést tartogat még a Mars.
Olvasd el ezt is!