Yatzek Photography / Shutterstock
  ●  Tudomány

Marie Curie holtteste és jegyzetei még évtizedekkel a halála után is sugároztak

Első nőként kapott Nobel-díjat, két új kémiai elem felfedezésében is részt vett, az első világháború alatt pedig röntgenberendezésekkel segítette a sebesült katonák ellátását. Ő Marie Curie, aki pályáját a radioaktivitás kutatásának szentelte, amikor azonban munkáját elkezdte, még alig ismerték a sugárzás veszélyeit. Ami világhírűvé tette, az vezethetett évtizedekkel később a halálához is.

Maria Skłodowska (későbbi férjezett nevén Marie Curie) 1867-ben született Varsóban, tanárcsaládban. Nőként nem tanulhatott egyetemen, ezért az állam cenzúrája elől bújkáló, titokban működő repülő egyetem előadásait látogatta, majd éveken át nevelőnőként dolgozott. 1891-ben költözött át aztán Párizsba, ahol a Sorbonne-on fizikát és matematikát tanult. Szűkösen élt, sokszor fűtetlen szobában lakott, és előfordult, hogy a rengeteg tanulás mellett enni is elfelejtett.

Párizsban ismerte meg Pierre Curie fizikust, akivel 1895-ben össze is házasodtak. Marie hamarosan Henri Becquerel uránnal végzett kísérleteit kezdte továbbvizsgálni, és rájött, hogy bizonyos ércek a vártnál jóval erősebben sugároznak.

Pierre-rel együtt végül két új elemet azonosítottak: a Lengyelországról elnevezett polóniumot és a rádiumot.
Tragédia árnyékolta be a történelmi sikereket

A munka mai szemmel meglepően szerény körülmények között zajlott. Megfelelő laboratórium híján egy rosszul szigetelt épületben dolgoztak, miközben tonnaszámra dolgozták fel az ércet. A radioaktív anyagok egészségügyi kockázatait ekkor még nem értették, Curie pedig állítólag rádiumot tartalmazó mintákat is hordott magánál.

1903-ban Pierre Curie-vel és Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott, így ő lett az első női Nobel-díjas. 1911-ben kémiai Nobel-díjjal is kitüntették, ezzel az első ember lett, aki két különböző tudományterületen nyert Nobel-díjat. Pályája csúcsán azonban súlyos veszteség érte: Pierre 1906-ban egy párizsi közlekedési balesetben meghalt. Marie átvette férje egyetemi állását, és Franciaország első női professzora lett. 

Megítélése ennek ellenére sem volt teljesen pozitív, a Francia Tudományos Akadémia például sosem választotta tagjai közé.
Pierre és Marie Curie 1903-ban
Fotó: Everett Collection / Shutterstock
Egészen a frontvonalig vitte a röntgent

Az első világháború idején Curie mobil röntgenállomásokat szervezett, amelyekkel a front közelében is meg lehetett találni a katonák testébe fúródott lövedékeket és repeszeket. Lányával, Irène-nel mintegy 150 nőt képeztek ki a berendezések használatára, ő maga pedig szintén dolgozott a gépekkel.

A több évtizedes kutatás és a háborús munka során jelentős sugárterhelés érte. Marie Curie 1934-ben, 66 évesen aplasztikus vérszegénységben halt meg, amelyet nagy valószínűséggel az ionizáló sugárzás okozott. 1995-ben Pierre-rel együtt a párizsi Panthéonban helyezték el földi maradványait. Marie Curie lett az első nő, aki saját érdemei alapján került be a francia nemzet nagyjainak nyughelyére. 

Egyes jegyzetei és személyes tárgyai ma is radioaktívak, ezért különleges védelem mellett őrzik őket.
A Curie-házaspár sírja a párizsi Pantheonban
Fotó: Pedro Costa Simeao / Shutterstock
Nyitókép: Marie Curie szobra Edinburgh-ban / Yatzek Photography / Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!